32. Magyar Királyi Csendőrség
Ma, amikor a közbiztonság "banánköztársasági" szintre süllyedt, s ebből -hála a neoliberalizmusnak- nem képes kitörni, niközben -gondolom féltékenységből, irigységből- állandóan becsmérlik a Horthy korszak 98%-os felderítettségű szervezetét a csendőrséget, be kell mutatni, hogy mi is volt ez a szervezet valójában, és mitől volt olyan hatékony.
A közbiztonsági szolgálat teljesítésére rendelt őrtestület. Francia intézmény, amelynek tulajdonképpeni alapját I Napóleon vetette meg, s jelenleg majdnem minden államban megvalósult. (1912)
Feladata: működési területén a személy és vagyonbiztonságot megóvni, a békét és közrendet fenntartani.
Vidéken a csendőrség, városokban a rendőrség látta el a közbiztonsági feladatokat.
„A magyar királyi csendőrség a közbiztonsági szolgálat teljesítésére rendelt katonailag szervezett őrtestület”
Az európai minták alapján került megszervezésre. Az első világháború előtt is volt csendőrség az Osztrák-Magyar Monarchia idejében is. A háború után 1925-ben alakult ki végleges szervezeti rendje, amely 1945-ig állt fenn a II.-ik Világháború végéig. A vidék rendfenntartó szervezete volt, mert a városokban rendőrség látta el ugyanezen feladatokat.
Faluhelyen „ A csendőr volt az állam első számú képviselője. A testület tekintélye, a tőle való félelem olyan nagy volt, hogy egy-egy járőr megjelenése sokszor már önmagában is elég volt az elégedetlen, lázongó tömeg szétoszlásához , vagy egy kocsmai verekedés, botokkal és késekkel felfegyverzett résztvevőinek lehűtésére.”
Egy csendőrnek adni kellett a megjelenésére és viselkedésére. Mindig ápoltnak és tisztának kellett lennie. Kötelező volt számára az udvariasság , az „úri modor”.
Csendőr csak 170 cm és annál magasabb, erős felépítésű, 6 elemit végzett, környezettanulmány révén leinformált 20 éves, illetve idősebb férfi lehetett, s a középparaszti rétegből származtak
A legénység utánpótlását mindvégig paraszti sorból származókkal oldották meg, így biztosítva, hogy a nép között élő, működő és védő testület állománynak zöme ugyanebből a közegből kerüljön ki.
Nem csak a 6 elemi elvégzését, írni-olvasni és számolni tudást kellett igazolni, hanem az illetékes őrsparancsnok kikérdezte a jelentkező falújának plébánosát, lelkészét, a jegyzőt vagy a bírót, de még a szomszédokat is a leendő csendőr személyéről és annak családjáról
Három éves kiképzést kaptak elméleti és gyakorlati vonatkozásban. A továbbképzés állandó és folyamatos volt a rendőrőrsökön.
A csendőrség vezetése nem tűrte el a spicces, vagy részeg csendőrt.
A jelmondatuk: „Híven, becsülettel, vitézül”
Nősülés 28 éves kortól vált lehetővé külön engedélyezési eljárást megelőzően és a választott teljes körű leinformálása mellett. Egy-egy őrsön 20 %-nál több nős csendőr nem lehetett. A csendőrőrsön laktak a házasok is, ahol a teljes ellátás biztosítva volt. Legkevesebb 6 évet le kellett szolgálni.
Illetményük: Próbacsendőr 25 pengő és 7.5 pengő legénységi pótdíj, és közétkeztetési pénz. Az alapilletmény és a legénységi pótdíjak szolgálati idő függvényében növekedtek.
Csendőr tízparancsolat:
-
Megemlékezzél arról, amivel Istennek tartozol !
-
Én vagyok a te hazád: Nagymagyarország !
-
Hűséged, becsületed, vitézséged nem eladó !
-
Légy erkölcsös, józan életű, engedelmes !
-
Tiszteld elöljáróidat, mint atyádat: szeresd bajtársaidat, mint tenmagadat !
-
Tanulj és tudj: a tudás a második fegyvered !
-
Védd a másét, a magadét ne pazarold !
-
Mögötted a törvény, előtted is ez legyen !
-
Igazolatlanul ne vádolj, fegyvered ártatlant ne bántson !
-
A család szentély: ha magadnak nincs, őrségedben megtalálod !
A csendőreskü szövege
„Én ünnepélyesen esküszöm a mindenható Istenre, hogy Főméltóságú vitéz nemes nagybányai Horthy Miklós, mint Magyarország törvényesen megválasztott kormányzója, a magyar alkotmány, s hazánk szentesített törvényei iránt hűséggel és hódolattal viseltetem.
Esküszöm, hogy kötelességeimet, mint a m. kir. csendőr a közrend, a közcsend és a közbiztonság szolgálatában az idevonatkozó utasítások szerint, mint katona pedig a haditörvények és szabályok szerint mindenkor és mindenben teljesítem, haza és nemzetellenes, vagy olyan irányzat szolgálatába, amely a hadsereg vagy a csendőrség katonai fegyelmét aláásni igyekszik nem lépek, semmiféle titkos társaságnak nem vagyok és nem leszek tagja. Minden körülmények között csakis a szolgálat, a kormányzó és az állam javát mozdítom elő, a törvények, elöljáróim és feljebbvalóim parancsának készséggel engedelmeskedem és a szolgálati titkot híven megőrzöm. Isten engem úgy segéljen, ÁMEN !”
A csendőr szolgálat közben megfigyelte a gyanús személyeket és a vidéket, ellenőrzést végzett, körözést hajtott végre, bűnt előzött meg, katasztrófát hárított el, tömeget oszlatott, karhatalmi segélyt adott, biztosított és tájékoztatott. Eközben figyelmeztette, igazoltatta, kikérdezte, feljelentette, elővezette, elfogta, megbilincselte a vele szemben álló személyt, szükség esetén kényszerítő eszközöket alkalmazott, illetve fegyvert használt.
A csendőr nem szolgálhatott azon a környéken, ahol ismerős volt.
Akkor is köteles volt feladatát ellátni, ha éppen szolgálaton kívül észlelt törvényellenes cselekményt.
A csendőrségi munka legjellemzőbb része a járőrözés volt. A járőr két tagból állt, járőrvezetőből és a járőrtársból. A járőrszolgálatba lépés előtt úgy a járőrvezető, mint a járőrtárs igen alaposan felkészült, rendbe hozta felszerelését s fegyverzetét, térképen tanulmányozta a terepet.
A szolgálatra felkészült járőrt az őrsparancsnok kikérdezte, eligazította, fegyverereiket, ruházatukat ellenőrízte. A járőr ezek után elindult előre meghatározott útvonalának leportyázására. Ezt a járőr és az őrsparancsnokon kívül senki más nem ismerte, az útvonal minden alkalommal más volt . 4 km/óra menetsebességgel haladtak. A portyázás időtartama 16-35 óra között mozgott.
A portyázáshoz tartozott az u.n. lesvetés. Ezt általában elhagyatottabb területeken, erdőkben, gyanús elemek számára alkalmas rejtekhelyek közelében tették, nappal és éjszaka egyaránt.
Az útvonal leportyázását a kijelölt útvonalba eső hivatalos helyek (pl.jegyző hivatal, vasútállomás, gyár, katonai vagy egyházi objektum, uradalmi központ stb.) pecsétjével igazolták a járőrlapon.
Felszerelése: Manlicher ismétlőpuska, négyélű, csak a csendőrség számára rendszeresített 65 cm hosszú döfősszurony. A puskához 20 töltény tartozott. Továbbá : kézbilincs, fűzőlánc, különféle űrlapok és jegyzőkönyvek, íróeszközök. Előre megszabott útvonalon kellett haladnia. Egy csendőr egy évben kb. 2860 km.-t gyalogolt, méghozzá az időjárási körülményektől függetlenül, azaz hóban-fagyban, tűző napon, vagy éppen zuhogó esőben. Havonta 180 órát kellett járőrözés közben eltöltenie, aminek egyharmada pihenő, vagy les volt..
A csendőrjárőr az úttest jobb oldalán a járda mellett halad
Fegyverhasználat: a puska, kard, szurony. A legfontosabb tárgyi eszköz a kakastollas kalap és a szuronyos puska volt.
Kényszerítő eszközök: puskatus, kardmarkolat ütés, fegyverhasználat.
Fegyverhasználattal kötelező volt élni más megvédésére, felfegyverzett egyén ellen aki fegyverét nem teszi le, menekülő gyanúsított ellen. Csak akkor lőhetett, ha nem voltak ártatlanok a tűzvonalban. A fegyverhasználat lábra irányuljon és utána el kell látni a sebesültet.
A jogtalanul, vagy elmulasztotta használni fegyverét akkor, amikor ez kötelező lett volna, súlyos esetekben több évi börtönbüntetéssel sújtották, és eltávolították a testületből.
Köteles,de elmulasztott, illetve jogtalan fegyverhasználatot szigorúan büntették. Fegyver-használattal kapcsolatos biztos büntetéssel végződő fegyelmi eljárás csak „gyávaság” (azaz jogszerű fegyverhasználat elmulasztása ) vagy lefegyverzés esetén volt várható. A szorongatott bajtársnak cserbenhagyása „gyávaságnak” minősült.
A csendőrség működésének kezdetétől számított egy évtizeden belül ugrásszerűen javult a magyarországi közbiztonság helyzete.
Az 1890 és 1918 között 85 %-os volt a bűnfelderítés aránya.
1907-ben 71900 bűnesetből 66.287-et derítettek fel (92.2 %)
1909-ben 3303 emberélet elleni bűncselekményt követtek el, ebből 3250-et nyomoztak ki (98,4 %)
1818 rablás és zsarolás közül 1582-re derült fény.(87%)
A 833 szemérem elleni bűntettből 832 esetben találták meg tettest (99.9%)
Csendőrőrsön laktak, még a családos csendőrök is.
Illetményük: Próbacsendőr 25 pengő és 7.5 pengő legénységi pótdíj, és közétkeztetési pénz. Egy őrmester jövedelme havi 110 pengő, tiszthelyettesé 157-190 pengő. Az alapilletmény és a legénységi pótdíjak szolgálati idő függvényében növekedtek. Többféle címen járt pótdíj pl. közétkeztetési pénz, családi pótlék, áthelyezés esetén teljes költségtérítés stb.
Nugdíjjárulék legénységnél 1 %, tiszteknél 1.5 %. Ingyenes orvosi ellátás, családtagoknak kedvezményes kórházi ellátás és ingyenes gyógyszerellátás. 50 %-os vasúti és hajózási kedvezmény járt.
Kilenc év és hat hónap után saját kérésre nyugdíjba lehetett vonulni. A nyugdíj alapja az utolsó 12 hónap illetménye és közétkeztetési pénzének összege. 10 év után a jövedelem 40 %-a , és szolgálati évenként + 2 %. A 60 év felettieknek a bér 100 %-a.
Szervezeti felépítése:
Az országos parancsnokság Budapesten működött csakúgy mint az országos hatáskörű szervek.
Országosan volt 7 Kerület, 30 Osztály, 93 Szárny, 27 Iskola, 209 Szakasz, 853 Őrs. Összlétszám 1925-ben 12.000 csendőr.
Könyvhivatkozás:
Kaiser Ferenc: „A Magyar Királyi Csendőrség története a két világháború között „(Révai Új Lexikon IV kötet)
Gróf Endre közgazdász
Az interneten közzétett írás hozzászólására reflektáció :
Válasz Lászlónak -az interneten közzétett írással kapcsolatos hozzászólásra regálva.-
Ha egy múltbeli, történelmi helyzetről, szervezetről beszélünk természetesen nem arról van szó, hogy azt egy-az egyben át kívánja bárki is ültetni a jelen körülmé-nyek közé. Gondolom amikor a West Point amerikai katonai akadémián a 907-es idők magyar pozsonyi csatáját tanítják, senki nem gondol arra, hogy annak ruhá-zatát, fegyverzetét, a viselt fejfödőjét át kellene a jelenbe ültetni. Ilyen példáknál annak szellemiségét, szervezettségét, a végrehajtás jogait és kötelezettségeit, hatásmechanizmusát , hatékonyságát, és nem az akkori fizikai mibenlétét kell figyelemfelkeltés jelleggel értékelni, tanulmányozni
Egyébként nem az a meghatározó, hogy mi a rendvédelmi szervezet elnevezése, fegyverzete, ruházata, milyen kalapot visel, hanem milyen szellemiség alapján áll. A cikkben említett szellemiség fennállása esetén nem fordulhatott volna elő azonosítatlan szemkilövés, megtaposás, ártatlan emberek testi épségének veszé-lyeztetése. Egy cikkbeli alapon álló szervezet esetében csak annak kellene félnie –de annak viszont nagyon- akinek erre valós okai vannak.
Hát ez volt az ismertetés aktualitása és célja is.
Gróf Endre közgazdász
|