(Hozz�sz�l�s)

Torkos Matild „Afganiszt�ni zs�kutca” c�m alatt a Magyar Nemzet 2010 szept.2.-i sz�m�ban  megjelent �r�sa  �rtelmetlen �ldozatnak  min�s�tette a k�zelm�ltban elhunyt magyar katon�k hal�l�t, �s ennek kapcs�n felvetette, hogy az orsz�ggy�l�snek  foglalkozni kellene az afga-niszt�ni szerepv�llal�sunk fel�lvizsg�lat�val.

A cikk t�bb b�r�l� �s  egyet�rt� v�lem�nyt induk�lt  az �js�g has�bjain, melyekhez  kapcso-l�dva  tal�n nem �rdektelen kiss� m�lyebbre ny�lni   politikai elk�telezetts�g mell�z�s�vel a v�lem�ny megfogalmaz�s�hoz.  

Csup�n a  g�tl�stalanul  fegyverk�nt  haszn�lt szok�sos rasszista, antiszemita �s fasiszta jelz�k �nv�delmi elh�r�t�sa c�lj�b�l  sz�ks�ges eleve kijelenteni  az ab ovo, mindenek felett �ll� mor�lis igazs�got, hogy emberileg sajn�latos  �s f�jdalmas minden katonahal�l is f�ggetlen att�l, hogy melyik oldalt �rinti, �s att�l is, hogy  az a h�bor�  indokolt-e, �s milyen gazdas�gi, politikai avagy  t�rt�nelmi c�lt szolg�l. 

A katonahal�l  t�rsadalmi min�s�t�se azonban m�r nem f�ggetlen att�l, hogy a t�mad�, az agresszor ; vagy a  megt�madott, a v�dekez�  f�l  szempontj�b�l  ker�l-e megfogalmaz�sra.  �s  att�l is f�gg, hogy melyik f�l  katon�j�r�l van sz�.

Annak eld�nt�se teh�t, hogy egy katonahal�lt  t�nylegesen   h�snek, vagy csak �ldozatnak lehet-e, kell-e ( itt a n�met „soll” kifejez�s lenne a legmegfelel�bb) tekinteni, a fenti szempon-tok motiv�lj�k.

Igazs�gos h�bor� csak a v�dekez� h�bor� lehet –ide �rtve a k�zvetlen t�mad�si vesz�lyt megel�z�t is-, amely nemcsak igazs�gos, de els�dleges hazafias k�teless�g is. Az afganiszt�ni h�bor�  azonban semmik�ppen nem sorolhat� ebbe a fogalmi k�rbe a NATO oldal�r�l mert:

            1. az az�ta m�r t�bb helyen �s form�ban megfogalmazott  �ll�t�s szerint  a WTO  sz�kh�zak megt�mad�sa nem volt m�s, mint „casus belli”, azaz h�bor�s ok, amely kellett ahhoz, hogy az USA  h�bor�t ind�thasson vil�guralma kiterjeszt�s�hez, �s �jabb nyersanyag forr�sok  megszerz�s�hez.

Hogy t�nylegesen err�l volt sz�, r�vid  al�t�maszt�sk�nt

            -  idg�zem    Helsinki Sonomat  finn lapban megjelent �r�st: „szeptember 11-�n a WTO tornyok leoml�s�nak napj�n, mintegy n�gyezer zsid� vall�s� tisztvisel� nem ment be dolgoz-ni az �p�letben l�v� munkahely�re. Vajon mi dolguk lehetett akkor, �s ki igazolta t�volmara-d�sukat” (Magyar Vil�g 2001 okt-nov)

            - John Kelly  angol k�pvisel� miut�n bejelentette, hogy m�snap felfedi bizony�t�kait a WTO megt�mad�s�val kapcsolatosan, m�snap reggel �ngyilkos lett.(Kb. ugyan�gy, mint az olajsz�k�t�ssel kapcsolatosan egy-k�t rend�rtiszt n�lunk)

            - ahhoz m�r fant�zia sem kell, hogy hogyan lehetett  egy n�gysz�zszor n�gysz�z alapter�let�  �p�letet  t�bb sz�z kilom�terr�l,  k�zel hangsebess�ggel sz�guld�  rep�l�g�ppel,

az USA b�mulatos fejletts�g� felder�t�se mellett, gyakorlatlan pil�t�kkal, terrorista p�nik k�zepette  eltal�lni. stb.

            2. Milyen vesz�lyt jelenthet a t�bb ezer kilom�ter t�vols�gra fekv� Afganiszt�n a  maga fejletlens�g�vel az USA-ra ?

A fentiek szerint teh�t mi egy igazs�gtalan, egy h�d�t� c�l� h�bor�t t�mogatunk, �gy azt h�sies tettnek  nyilv�n�tani semmik�ppen nem lehet.

Az �rtelmez� k�zisz�t�r szerint „H�sies hal�l a h�bor�ban a haz��rt , vagy vesz�lyes  helyzetben a k�z�ss�g�rt elszenvedett hal�l .”  Persze a vesz�lyes helyzetet el�id�z� saj�t maga nem lehet h�s, ha belehal.

A fentiek szerint az Afganiszt�nban meghalt katon�k nem h�s�k, hanem az USA vil�guralmi t�rekv�seinek �ldozatai.

Bizony itt lenne az ideje, hogy fel�lvizsg�ljuk ennek az agressz�v h�bor�nak a t�mogat�s�t, nemcsak a tov�bbi �ldozatok ok�n, nemcsak annak erk�lcstelen, elfogadhatatlan jellege  �s c�lja, de a magyar lakoss�got s�lyt� anyagi terhei miatt is. 

A  NATO pedig   nem h�d�t� h�bor�k ind�t�s�ra szervez�d�tt, hanem v�delmi feladatokra.

Az pedig, hogy az ENSZ  megszavazta az amerikai agresszi�t, csup�n a fenn�ll� hatalmi t�nyez�k  k�vetkezm�nye, s nem a t�nyleges helyzet�.

Egy�bk�nt  minden ilyen felvet�s eset�n �nk�nytelen�l is bekattannak azok a hat�rozatok, amelyek  sz�ma m�r el�rte a kb. 140-et, de egy sem ker�lt v�grehajt�sra. Ezek k�z�l legjelent�sebb a 242-es  hat�rozat, amely Izraelt  k�telezte az 1967-es h�bor�t k�vet�en az   eredeti hat�rokra  val� visszavonul�sra.

�.i. Ha pedig a F�ld nyugati f�ltek�j�nek szervilizmusa benn�nket is „k�telez” bizonyos r�szv�telre, akkor a Korm�ny legfeljebb tegye lehet�v�   az USA-nak zsoldosok toborz�s�t saj�t „szak�llukra”, ahhoz a h�bor�hoz, amely  nemcsak  az �llamterrorizmust jelenti, de  megnyerhetetlen is.

2010 szept.8

Gr�f Endre k�zgazd�sz                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.