Kossuth Lajos:
"A megyénkben  tanyát vert sok zsidó, valamint az iparkodással egybeköttetett   erkölcsi-ségnek  valóságos  mételye, úgy  a földművelő  népnél,  amellyel  legszorosabb  egyben-köttetésben   él,  súlyos  ostora, a  bővelkedésnek  telhetetlen sírja,  iparkodásának  rot-hasztó   nyavalyája  .Vallásának különössége,  nyelvének  minden  mások  előtt  érthetet-len volta  századok  óta  megtartott  anélkül, hogy azon  nemzetekkel – kiknek közepette - mint  a  növény  tápláló  nedvét  elszívó  gomba – él egybe olvadott,  vagy  a nationalis-mushoz  tsak  egy  gondolattal  is  közelített  volna. Egész  helységeket  tudok, hol  a szegény  földművelőnép  nem magának,  de  a  kortsmáros  zsidónak  szánt,  vet  és  arat .Nints  azon  törvény,  melynek célját,  végét  a  fortélyos  zsidó  kijátszani  ne tudná – valamint  nints  egy  tsalás , nints  egy  tolvajlás,  amely  zsidó orgazdára,  biztatóra,   titkolóra  ne  találna . (Értekezés  az  éhínségek okairól, 1828)
 

Széchenyi István:
"Az angol nemzet egyenjogúsíthatta a zsidó fajt.  Mert  ha  például én egy  palack  tintát  töltök  egy  nagy  tóba,  azért  annak a  vize nem  rom liel  és  mindenki  ártalom  nélkül  megihatja.  A  nagy  angol  elemben  a  zsidó elvegyülhet.  Ugyanez  áll  Franciaországra  nézve  is.  De  ha  a  magyar levesbe  az  ember  egy  palack  tintát  önt,  megromlik  a  leves,  és  azt  nem eheti  meg  az  ember.  Más  példát  is  hozok  fel.  Egy  bárkában  ülök,  és abban  van  a  gyermekem  és  másnak  a  gyermeke,  és  a  bárkába  bejön  a  víz ,s  előttem   apodictice  áll,  hogy  e két  gyermeket  benn  nem  tarthatom . Az igaz,  hogy  ha  a  magamét  lököm  ki,    a   másikat  benntartom,  azt  az újságban  fogják  hirdetni.    bíz  én  inkább  a  magam  gyermekét  tartom meg,  és  a  másikat  lököm  ki.  E  tekintet-ben  tehát  a  liberalizmus egyenesen  a  nemzet  rovására  történik . És  az  nem véleke- dés,  mert apodictice , számszerűen  be  lehet  bizonyítani,  hogy  minden  ilyenféle kedvezés  csorba  a  nemzetiségre  nézve." 

(Beszéd a Felsőházban, 1844.október 1.) /apodictice=kétségbevonhatatlan/

Petőfi Sándor

"Dicsekedés nélkül szólva, a legnagyobb emberbarátok egyike vagyok, s tisztelem,  becsülöm a zsidókat,  de  már  a  kocsmákból  csak  kikergetném őket  pokolig, mert  a mi ronda, csak ronda az, hiába! 

(Úti levél Kerényi Frigyesnek, 1847. július 12.)

Liszt Ferenc:

"El fog jönni az a nap, amikor minden olyan népnek, akik között zsidók laknak,  fel  kell  tennie  a  kérdést,  hogy  mindannyiunkat  kiutasítja;  ez  a kérdés  az  élet  és  halál  kérdése  lesz,  az  egészség  vagy  krónikus betegség   kérdése,  a  békés  létezés  vagy  az  állandó  szociális  láz kérdése."

Kölcsey Ferenc:
"Az adózó nép szegénységének veszedelmesebb forrása nem lehet, mint a zsidók  szem-látomást való szaporodása. Mely országban a zsidók megszaporodnak,  az  vagyoni  végromlás  szélén  áll. 

(A szatmári adózó nép állapotárul, 1830)
 

Folytatás

Nyilt levelet írt az interneten öt pécsi tanár Páva Zsolt pécsi polgármesternek:  legyenek szívesek átnevezni a Széchenyi és a Kossuth teret is! Indoklásuk  szerint  kérik,  hogy  az  október elején  Marx  útról  az  önkormányzati döntés  eredményeképpen  Wass Albert útra változó közterület  mégse az  erdélyi  íróról neveztessék  el. Wass Albert nyíltan antiszemita  nézeteket  vallott . De  nem  az  egyetlen  antiszemita  híres-ség, akiről közterületet neveztek el városunkban.  Csupán  néhány  példát  sorolok,  a teljesség  igénye nélkül,  rövid  idézetekkel  bizonyítva  az  illetők  zsidó  ellenességét:
2012. szeptember 25. kedd 11:46 
 
__________ NOD32 4864 (20100213) Information __________

This message was checked by NOD32 antivirus system.
http://www.eset.com