H�rh�l� 2011szept 13

LUTHER M�RTON: "A zsid�k olyan meg�talkodottak, hogy semmire sem figyelnek. Esk�d�z�seik senkit sem gy�znek meg. �k egy �rtalmas faj, mindenkit kiuzsor�znak �s kirabolnak. Ha egy herceg vagy el�lj�r�s�g ezer forintot kap t�l�k, 20 ezret csikarnak ki a fizet�sk�telest�l. �vakodnunk kell t�l�k." (Asztali besz�de)
LUTHER M�RTON: "Emellett sok zsid� van az orsz�gban, akik sok k�rt okoznak. Ismernetek kell a zsid�k gyal�zkod�s�t �s er�szakra val� hajlam�t a Megv�lt� nev�ben napr�l napra. Emiatt Uraim, a hatalom nev�ben ne t�rj�k �ket el, hanem utas�ts�k ki �ket. �k a mi nyilv�nos ellens�geink, akik szakadatlanul gyal�zz�k Urunkat, J�zus Krisztust, Sz�z M�ri�t kurv�nak nevezik �s szent fi�t fatty�nak, �s minket a fatty� �s a torzsz�l�tt jelz�vel illetnek. Ez�rt b�njatok kem�nyen vel�k, mivel m�st sem tesznek, mint k�nz� m�don k�romolj�k Urunkat, J�zus Krisztust, �s megpr�b�lnak minket �let�nkt�l, eg�szs�g�nkt�l, becs�let�nkt�l �s javainkt�l megfosztani." (Pr�dik�ci� Eislebenben, p�r nappal a hal�la el�tt, 1546. febru�rj�ban)
AQUINOI SZENT TAM�S: "Nem lenne szabad megengedni, hogy a zsid�k megtarts�k, amit m�sok kiuzsor�z�s�val szereztek. Legjobb lenne munk�ra k�nyszer�teni �ket, hogy maguk keress�k kenyer�ket meg, ahelyett hogy semmit sem tesznek �s kapzsi m�don �lnek." (A zsid�k uralma c. m�v�b�l)
LISZT FERENC: "El fog j�nni az a nap, amikor minden olyan n�pnek, akik k�z�tt zsid�k laknak, fel kell tennie a k�rd�st, hogy mindannyiukat kiutas�tja; ez a k�rd�s az �let �s hal�l k�rd�se lesz, az eg�szs�g vagy kr�nikus betegs�g k�rd�se, a b�k�s l�tez�s vagy az �lland� szoci�lis l�z k�rd�se."

LISZT FERENC: "A zsid� folytatja a p�nz kisaj�t�t�s�t, �s az �llam tork�t p�nzeszs�kja sz�j�nak a szorosabbra vagy laz�bbra enged�s�vel fojtogatja. A sajt� minden eszk�ze a kez�ben van, hogy a t�rsadalom alapjait sz�tz�zza. � az alapja minden olyan v�llalkoz�snak, amely a tr�n led�nt�s�re, az olt�r sz�tt�r�s�re �s a polg�ri jog megsz�ntet�s�re ir�nyul." (Die Israeliten)
HILAIRE BELLOC: "A kommunista propaganda vil�gszerte szervez�s �s ir�ny�t�s tekintet�ben zsid� �gyn�k�k kez�ben van. Ha valaki nem tudja, hogy az oroszorsz�gi bolsevik mozgalom zsid�, arr�l csak azt tudom mondani, hogy � a mi siralmas sajt�elhall-gat�saink �ldozata." (G.K. Hetilapj�ban 1937. febru�r 4-�n)
M�RIA TER�ZIA: "A tov�bbiakban egy zsid� sem maradhat itt, mindegy milyen indokl�ssal, �r�sos enged�lyem n�lk�l. Nem ismerek m�g egy ilyen kellemetlen k�rtev�t az �llamon bel�l, mint ezt a fajt, amely csal�s�val, uzsor�j�val �s p�nzk�lcs�nz�s�vel elszeg�ny�ti az embereket �s semmit�l sem riad vissza, amit egy tisztess�ges ember nem csin�l. K�vetkez�sk�ppen amennyire csak lehet, meg kell szabadulnunk t�l�k."
GEORGE WASHINGTON: "�k hat�sosabban dolgoznak ellen�nk, mint az ellens�g hadserege. Sz�zszor vesz�lyesebbek szabads�gunkra �s nagy �gyeinkre. Sokat sop�nkodhatunk azon, hogy mi�rt nem puszt�totta ki �ket minden �llam m�r r�gen, mint a t�rsadalom pestis�t �s Amerika boldogs�g�nak legnagyobb ellens�geit." (George Washington �letelvei, A.A. Appleton& Co. kiad�s�ban)
THOMAS JEFFERSON: "A sz�tsz�rt zsid�k ma is �llamot alkotnak, amely idegen �llamot alkot az �llamon bel�l, ahol �lnek." (D. Boorstin, The Americans). HENRY FORD: "A zsid�k mindig is az �zletet ir�ny�tott�k. (...) A filmipart az USA-ban �s Kanad�ban 100%-ig �k

ir�ny�tj�k, erk�lcsileg �s gazdas�gilag, a k�zv�lem�ny zsid� manipul�l�i." (The Dearborn Independent, 1921. febru�r 12-19)

MARK TWAIN: "Az USA gyapot�llamaiba a polg�rh�bor� ut�n a zsid�k szinte er�szakkal telep�ltek be, �zleteket alap�tottak a gyapottermel�s sz�ks�gleteire, kiel�g�tett�k a n�gerek hitelig�nyeit �s a szezon v�g�n �k voltak a n�ger idei term�s�nek tulajdonosai �s r�szben a j�v� �vinek is. Valaha a feh�rek megvetett�k a zsid�kat. A zsid�kat t�rv�nyekkel tiltott�k ki Oroszorsz�gb�l. Ennek az oka nem titok. A mozgalom amiatt indult meg, mert a kereszt�ny parasztnak nincs es�lye a zsid� kereskedelmi k�pess�geivel szemben. A zsid� mindig hajland� a term�k ellen�ben hitelezni. Arat�s idej�n �v� volt a term�s - a k�vetkez� �vben �v� volt a farm. Angli�ban J�nos kir�ly idej�ben mindenki tartozott a zsid�nak. Minden nyeres�get �g�r� v�llalkoz�s az � kez�ben volt. � volt a kereskedelem kir�lya. Ki kellett �zni az �llamb�l. Hasonl� okokb�l sz�m�zte �ket Spanyolorsz�g 400 �ve �s Ausztria p�r �vsz�zaddal azut�n. A kereszt�ny Eur�pa t�rt�nete sor�n mindig szab�lyozni kellett a tev�kenys�g�t. Ha � bel�pett a kereskedelembe, a kereszt�nynek ki kellett bel�le l�pnie. Ha orvosk�nt dolgozott, � csin�lta az �zletet. Ha mez�gazdas�gi termel�ssel foglalkozott, a t�bbi farmernek m�sra kellett �t�llni. A t�rv�nynek kellett az�rt m�k�dnie, hogy a kereszt�ny ne ker�lj�n a szeg�nyh�zba. Annak ellen�re, hogy szinte minden foglalkoz�st�l eltiltott�k, mindig megtal�lja annak a m�dj�t, hogy p�nzhez jusson. S�t, hogy meggazdagodjon. Ennek a t�rt�netnek van egy nagyon mocskos �s gyakorlati kereskedelmi oldala. Vall�si el��t�letek lehetnek egy r�sz��rt felel�sek, de nem a t�bbi�rt. Protest�nsok �ld�zt�k a katolikusokat, de nem vett�k el t�l�k a meg�lhet�s�ket. Katolikusok �ld�ztek protest�nsokat, de nem z�rt�k le el�tt�k a mez�gazdas�g �s a k�zm�vess�g lehet�s�g�t. Meg vagyok gy�z�dve arr�l, hogy a keresztre fesz�t�snek nincs sok k�ze a vil�g �ll�spontj�val, a zsid�kkal szemben. Annak az okai sokkal r�gebbre ny�lnak vissza. Meg vagyok gy�z�dve arr�l, hogy zsid�k �ld�z�s�nek nincs sok k�ze vall�sos el��t�lethez. Nem, a zsid� egy p�nzkap�. Ezt tette �lete v�gs� c�lj�v�. Ezt csin�lta R�m�ban. Ezt teszi az�ta. Sikere az eg�sz emberis�get ellens�g�v� tette. Azt fogod mondani, hogy a zsid�k sz�ma minden�tt csek�ly. Amikor az Encyclopedia Britannic�ban azt olvastam, hogy a zsid�k sz�ma az Egyes�lt �llamokban 250 000, �rtam a szerkeszt�nek, �s azt �rtam, hogy �n szem�lyesen t�bb zsid�t ismerek enn�l, �s hogy az � sz�mai bizonyosan hib�sak �s a val�di sz�m 25 000 000. Emberek mondt�k nekem, hogy nekik j� okkal az a gyan�juk, hogy sok zsid� �zleti okokb�l nem adja ki mag�t zsid�nak. Ez k�zenfekv�nek t�nik. Meg vagyok arr�l gy�z�dve, hogy nek�nk Amerik�ban hatalmas zsid� lakoss�gunk van. A t�ma ismer�i meggy�ztek r�la, hogy a zsid�k n�vekv� sz�mban akt�vak a politik�ban." (A zsid�kr�l, Harpers Monthly Magazine, 1899. szeptember)
VOLTAIRE: "Mi�rt ut�lj�k a zsid�kat? Ez az � t�rv�nyeik elker�lhetetlen k�vetkezm�nye: vagy mindenkit uralni akarnak, vagy azt akarj�k, hogy az eg�sz emberi nem gy�l�lje �ket..." VOLTAIRE: "A zsid� n�p engesztelhetetlen gy�l�letet mutat minden n�p ir�nt. Minden uralom ellen l�zad. Mindig uralkodni akar, mindig kapzsi m�sok j�l�t�t ill�en, mindig barb�r - al�zatos, ha szeg�ny, d�lyf�s, ha gazdag."
VOLTAIRE: "�gy t�nik, hogy ti vagytok a legbolondabbak. A kafferek, a hottentott�k, a guineai n�gerek sokkal okosabb �s becs�letesebb emberek, mint a ti �seitek, a zsid�k. T�ltesztek minden n�pen szemtelen mes�k kiagyal�s�ban, rossz viselked�sben �s barbarizmusban. Meg�rdemlitek b�ntet�seteket, mert ez a ti v�gzetetek." (Egy zsid�hoz �rt level�b�l, aki az�rt �rt neki, hogy az antiszemitizmus miatt panaszkodjon.)
VOLTAIRE: "Csak a zsid�k tudatlan �s barb�r n�p, akik a r�g�ta egyes�tik a legpiszkosabb d�lyf�ss�get, a legut�latosabb babon�kat, a leglegy�zhetetlenebb ut�lat�t minden n�pnek, akik elt�rik, �s gazdagg� teszik �ket." (Juif, Dictionnaire Philosophique)
VOLTAIRE: "�k mind a sz�v�kben d�h�ng� fanatizmussal sz�letnek, �pp�gy, ahogy a bretonok vagy a n�metek sz�ke hajjal sz�letnek. Egy cs�ppet sem lenn�k meglepve, ha ezek az emberek hal�los vesz�lly� v�ln�nak az emberis�g sz�m�ra." (Lettres de Memmius a Ciceron, 1771)
K�LCSEY FERENC: "Az ad�z� n�p szeg�nys�g�nek veszedelmesebb forr�sa nem lehet, mint a zsid�k szeml�tom�st val� szaporod�sa. Mely orsz�gban a zsid�k megszaporodnak, az vagyoni v�groml�s sz�l�n �ll."
WILLIAM MITCHELL PL�B�NOS: "Ha a t�rt�nelemben van h�l�tlan, akkor az a zsid�. Ebben az orsz�gban, amely �t t�mogatta, � �sszeesk�d�tt, gonosz terveket sz�, al�akn�zza, megrontja, korrump�lja �s (elrejt�zve m�s n�pek tisztess�ges �rny�k�ban) cselsz�v�seket eszel ki minden kereszt�ny alapelv megsemmis�t�s�re, amely eddig �t v�dte." (A titkos vil�g c. k�nyv�nek 194. oldal�r�l)
ISRAEL SHAMIR, izraeli �r�: "A zsid� kult�r�t �thatja a bossz� gondolata. (...) Amerikai zsid�k hozt�k l�tre Hollywoodot, �s Hollywood f� t�m�j�nak a bossz�t tette. L�nyeg�ben az amerikai filmipar a zsid� kollekt�v tudat kifejez�d�se, �s ez volt az amerikai pszich� l�trehoz�s�nak f� t�nyez�je. Hollywoodb�l a bossz� sz�t�ramlott a F�ld�n �s egy�rtelm�en seg�tette annak a vil�gnak a l�trehoz�s�t, amelynek most lak�i vagyunk. M�s szavakkal: nincs sz�ks�g �s nem volt sz�ks�g �sszeesk�v�sre. Ink�bb arr�l van sz�, hogy az �retlen Amerika nem tudott ellen�llni a zsid� mentalit�s hat�s�nak �s zsid� �llam lett, Izrael nagy testv�re. A trieri rabbi egyik unok�ja, Karl Marx m�r az 1840-es �vekben megj�solta, hogy Amerika zsid� �llam lesz, �s a kapzsis�g �s elidegened�s zsid� ideol�gi�j�t �leli mag�hoz. Ez magyar�zza a zsid�k siker�t: teljesen term�szetes, hogy a zsid� �llamban a zsid�k ink�bb sikeresek. E magyar�zat lehet�v� teszi, hogy a k�rd�sre v�laszoljunk: vajon Amerika a zsid� lobbi miatt t�mogatja Izraelt vagy az amerikai nagyv�llalatok val�di �rdekei miatt? A v�lasz: a zsid� lobbi (...) felesleges test�let, m�g Amerika eg�sz�ben v�ve egy nagyobb zsid� �llam, amelynek a K�zel-Keleten k�v�l is vannak �rdekelts�gei."

ADRIEN ARCAND: "A kommunizmus semmi m�s, mint egy zsid� �sszeesk�v�s az�rt, hogy a vil�got a kez�be kaparintsa. A vil�gon egy intelligens ember sem tal�lja azt m�snak, kiv�ve a zsid�k, akik maguk k�z�tt a f�ldi paradicsomnak h�vj�k. A zsid�k moh�n terjesztik a kommunizmust, mivel tudj�k hogy mi az �s mit jelent. Ez az�rt van, mert a kommunizmus elleni k�zdelem nem az ellen k�zd�tt, ami a kommunizmus val�j�ban - egy a zsid�k �ltal kital�lt cselsz�v�s - amely minden ellenz�j�t lek�zd�tte. Mi harcoltunk a zsid� k�d�s�t�s ellen, amelyet a zsid� dialektikusok �s �js�g�r�k mutattak nek�nk, �s visszautas�tottuk a harcot a kital�l�, a hasznot h�z� �s az ir�ny�t� ellen. Mivel a kereszt�nyek �s nemzsid�k f�lnek a zsid�kt�l, f�lnek az igazs�gt�l �s meg vannak b�nulva a zsid�k �ltal kiab�lt hihetetlen jelszavak hallat�n." (New York-i besz�de 1937. okt�ber 30-�n)
ALFRED LILIENTHAL: "A zsid� kapcsolatok leghat�sosabb r�sze a m�dia ellen�rz�se. J�l ismert, hogy az amerikai k�zv�lem�nyt r�g�ta egy tucat, nagy p�ld�nysz�m� �js�g alak�tja ki, mint a New York Times, a Washington Post, �s a St. Louis Post-Dispatch, melyek a Sulzbergerek, a Meyerek, �s Pulitzerek tulajdonai (mind zsid� csal�dok)." (The Zionist Connection II, 1978, pp. 218-219)
HARRY S. TRUMAN: "Minden zsid� t�k�letes rekl�mfigur�ja egy k�vetkez� holokausztnak."
ADRIEN ARCAND: "Az � (a zsid�k) h�r�gyn�ks�gein kereszt�l �gy form�lj�k az agyunkat, hogy a vil�got ne �gy l�ssuk, mint amilyen, hanem �gy, ahogy �k akarj�k, hogy l�ssuk. A film seg�ts�g�vel �k fiatals�gunk oktat�i, �s csak egy k�t �r�s filmmel kis�prik egy gyerek agy�b�l mindazt, amit 6 h�nap alatt otthon, a templomban vagy az iskol�ban tanult."
BEAMISH HENRY: "A b�r h�bor� 37 �ve volt. A b�r sz� farmert jelent. Sokan kritiz�lt�k, hogy Nagy-Britannia, egy nagyhatalom ki akarta a b�rokat s�p�rni. Vizsg�latom kider�tette, hogy D�l-Afrika valamennyi gy�m�nt,- �s aranyb�ny�ja zsid� tulajdonban volt. Rotschildek� volt az arany, Samuelek� az ez�st, Baum� a t�bbi b�ny�szat �s Moses� az alapvet� f�mek. B�rmit �rintenek meg ezek az emberek, azt elker�lhetetlen�l beszennyezik." (New York-i besz�de, 1937. okt�ber 30- �n)
II. VILMOS, N�MET CS�SZ�R: "Egy zsid� nem lehet igaz hazafi. � valami m�s, olyan, mint egy k�ros rovar. �t el kell k�l�n�teni, olyan helyen tartani, ahol nem csin�lhat bajt, ak�r pogromok alkalmaz�s�val, ha ez sz�ks�ges. A bolsevizmus�rt a zsid�k felel�sek Oroszorsz�gban �s N�metorsz�gban is. �n uralkod�som alatt t�l eln�z� voltam vel�k, �s ma keser�en b�nom azokat a sz�vess�geket, amelyeket prominens zsid� bank�roknak tettem." (Chicago Tribune, 1922. j�lius 2.)

VIII. CLEMENS: "Az eg�sz vil�g szenved a zsid�k uzsor�ja miatt, monop�liumai miatt �s csal�suk miatt. Sok szerencs�tlen ember elszeg�nyedett miattuk, k�l�n�sen a farmerek, a dolgoz� oszt�ly tagjai �s a nagyon szeg�nyek. Id�nk�nt �jra eml�keztetni kell a zsid�kat arra, hogy mi�ta Paleszt�n�t �s az ar�biai sivatagot elhagyt�k, jogokat �lveznek minden orsz�gban, k�vetkez�sk�ppen mind etikai mind erk�lcsi t�teleik, valamint tetteik jogosan kritik�t v�ltottak ki minden orsz�gban ahol �ppen �lnek."

H�rh�l� 2011szept 13