�rthetetlen el�ttem, hogy egy  esem�nnyel val� t�rt�nelem-tudom�nyi foglalkoz�s hogyan v�lhat b�ntet�jogi kateg�ri�v� ? Ezen abszurdit�s ok�t keresve kezdtem foglalkozni a zsid� holokauszt  t�m�j�val.

Az m�r mindenk�pen gyan�t kelt�, hogy egyes orsz�gokban t�rv�nyileg tiltj�k a zsid� holo-kauszt  kutat�s�t, �s annak b�rmilyen form�j�,  m�rt�k�  min�s�t�s�t, relativiz�l�s�t, b�r�lat�t, tagad�s�t. Emberileg ugyanis neh�z meg�rteni, hogyha valami igaz, akkor mi�rt kell  ilyen til-t�st foganatos�tani ? S�t �r�lni kellene annak, hogy m�sok, vagyis min�l t�bben foglalkozza-nak vele, s gy�z�djenek meg maguk is annak val�s�g tartalm�r�l. A t�nyek ugyanis k�ztudot-tan makacs dolgok, megm�s�thatatlanok, �s azok b�rmilyen  jelleg�   vizsg�l�d�sokt�l, vagy �ppen  a tagad�sokt�l nem fognak v�ltozni.

Volt alkalmam egy�tt �lni, iskol�ba j�rni a Horthy rendszerben zsid�kkal, akiknek zsid� vol-tuk el� sem ker�lt, s akiket �pp�gy szerett�nk, becs�lt�nk mint b�rki m�s tisztess�ges, becs�-letes embert, s soha semmif�le megk�l�nb�ztet�sre m�g csak nem is gondoltunk Amikor pe-dig di�kk�nt kik�s�rt�k �ket az �llom�sra, megsirattuk mindny�jan az elhurcoltakat, s agg�d-tunk �rt�k.

De a mostani zsid� politika kiirtotta bel�lem ezt az �rz�st �s teljesen ellent�tes indulatokat gerjesztett bennem, s szinte m�r azt mondom, hogy k�r volt minden csepp k�nny�rt �rt�k. Ez persze �gy nem igaz, mert azokat ma is sz�vembe z�rom, hiszen azok magyarok, vel�nk azonosak voltak

�ppen a m�lt pozit�v zsid� eml�ke �s a ma felb�sz�t�, gy�l�letkelt�  val�s�ga k�sztetett arra, hogy ut�na n�zzek, v�g�l is mi h�t a t�rt�nelmi t�ny ? Mi igaz ebb�l a nagy holokausztoz�s-b�l ?

Kezdtem a  P�csi Megyei K�nyvt�rban fellelhet� k�t N�nbergi perr�l sz�l� k�nyv   elolvas�-s�val, hogy ott vajon miket tal�lok ?  H�t mell�kes jelleg�  g�zkamr�ra utal�st, holokauszt  kifejez�s pedig egy�ltal�n el� sem fordult, hasonl�an „Az utols� csata” c�m� D�vid Irving �ltal a n�rnbergi perr�l �rt  k�nyvben.  

Ezek ut�n  egyre  er�s�dni kezdett bennem az a felvet�s, hogy itt vajon nem, „ epur si mouve” szindr�m�r�l van-e sz�, hogy ne der�lhessen ki az igazs�g, ami

- legal�bbis annak nagys�g�t, m�rt�k�t tekintve- k�noss� v�lhat. ?

Kutat�saim sor�n bebizonyosodott, hogy tulajdonk�ppen err�l van sz� !

Mag�t a  holokauszt sz�t a hetvenes �vekt�l kezdve haszn�lj�k , amelyet a "L. Holicauste " , Elie Wiesel  "Naut" (�jszaka) c�m� k�nyve alapj�n  k�sz�tett film n�pszer�s�tett. ( Roger Garaudy :"Az izraeli politik�t megalapz� m�toszok c.k�nyv 134.old.)  Ebb�l, a zsid�k �ltal                                                                                           

Hollywoodban k�sz�lt amerikai filmb�l vett�k �t a kifejez�st, s tett�k �ltal�noss� .Felismert�k ugyanis, hogy  a II. Vil�gh�bor� �ltal leig�zott eur�pai  �llamokban j� lehet�s�g  k�n�lkozik arra, hogy  egyed�l�ll� jelleggel, -a t�rt�nelemben eleddig n�pess�g, vagy  vall�si csoport r�sz�re soha nem alkalmazott m�don- a deport�lt zsid�k ut�n  k�rt�r�t�st k�veteljenek. 

N�pirt�s, -mai divatos sz�val holokauszt-, ugyanis sajnos sz�mtalan volt m�r. P�ldak�nt elegend� csup�n  az �rm�ny n�pirt�sra hivatkozni, vagy t�z milli� hutu holland kiirt�s�t; az ukr�n paraszts�g mintegy h�t milli� exodus�t,   avagy a II. Vil�gh�bor� befejez�s�t k�vet�en a nyugati  l�gerekben egy �v alatt elpusztult egy milli� n�met hadifoglyot, m�gink�bb pedig a t�bb t�zmilli� szovjet gul�gokon elpusztult rabot  eml�teni..

Elkezd�d�tt teh�t  a II.-ik vil�gh�bor� vesztes �llamainak, els�sorban N�metorsz�gnak p�nz�-gyi �s erk�lcsi zsarol�sa, amit  Izrael az USA  ir�ny�t�s�n kereszt�l tudott kik�nyszer�teni.

A meghaltak l�tsz�ma 12 milli�r�l indult. Abszurd volta miatt ez a sz�m nem volt sok�ig tart-hat�, �gy   ma mintegy 6 milli� �ldozatr�l besz�lnek.

Az �ldozatok sz�m�nak v�ltoz�sait szeml�ltesse az al�bbi t�bl�zat

A www. freepress-freespeech.com c�men olvashat� a k�vetkez� cikk, ami a J� h�rek Auschwitzb�l ! c�met viseli �s egy ausztr�liai �js�gb�l val�.

„Kedves �s tisztelt olvas�nk !

1945 ut�n sok egym�snak ellentmond� �ll�t�st hoztak nyilav�noss�gra azoknak a zsid�knak (�s m�soknak) a sz�m�r�l, akik Auschwitz-Birkensen-ben vesztett�k �let�ket. Az ut�bbi id�kben ker�ltek dokumentumok nyilv�noss�gra, amelyek ezeket a sz�mokat jelent�sen korrig�lt�k lefel�, val�sz�n�leg azt jelezve, hogy a t�l�l�k sz�ma nagyobb. Tal�n a gyakran publik�lt 6 milli�t (noha mi maximum 4.3 milli�r�l tudunk) is helyesb�teni fogj�k

Dr. Nathan Nussbaum, a zsid� holokauszt tanulm�nyok vezet�je

-A Francia K�zt�rsas�g hivatalos dokumentumai alapj�n (a h�bor�s b�n�k vizsg�lat�nak int�zete) szerint Auschwitz halottainak sz�ma 8 000 000

- A  francia Le Monde szerint (1978. �prilis 20-�n): 5 000 000

- Az Auschwitz-Birkenau-i g�zkamra eml�kt�bla szerint amelyet 1990-ben a lengyel korm�ny elt�vol�tott: 4 000 000

- Rudolf Hoess, az auschwitzi t�bor parancsnok�nak kihallgat�si jegyz�k�nyve szerint: 3 000 000

-Yehuda Bauer, a korunkbeli zsid�s�g t�rt�neti igazgat�ja szerint (jeruzs�lemi h�ber egyetem): 1 600 000

- A francia Le Monde szerint (1989.szeptember 1.-�m) 1 443 000

- Raoul Hilber professzor holokauszt-kutat� �s „Az Eur�pai zsid�s�g megsemmis�t�se”c. k�nyv �r�ja (2.kiad�s, 1988.) szerint: 1 250 000

- Lengyel tud�sok, G,V, DPA, 1990.j�liusi jelent�se szerint:1 100 000

-Gerald Reitlinger, az „Endl�sunk” �r�ja szerint: 850 000

-1989. �sz�n M. Gorbacsov kinyitotta a szovjet arch�vumokat. Az auschwitzi halottak jegyz�k szerint: 74 000  „   (Magyar Jelen  2004 �prilis 8.)

vagy:

Hal Turner n�pszer� amerikai r�di�s a Turner R�di� Network 2007 j�n. 4.-i ad�s�ban: "A Nemzetk�zi V�r�skereszt hivatalos dokumentumai bizony�tj�k, hogy a holokauszt egy csal�s volt ! A nemr�g k�zz�tett, �vekig titkos�tott adatok azt mutatj�k, hogy a koncentr�ci�s t�borokban �sszesen 271.301 ember halt meg. Nem halt meg hatmilli� zsid�, az eg�sz �ll�t�s teljess�ggel koholm�ny volt". F�nym�solatban bemutatja az omin�zus v�r�skeresztes dokumentumot is., ami a n�ci koncentr�ci�s t�borokban bek�vetkezett hal�lesetek sz�m�t r�gz�ti, �s mindeddig a n�metorsz�gi Arolsenben �rizt�k h�t lakat alatt. A leleplez�st cs�nd fogadta az illet�kes helyeken (Genfben, Berlinben, New Yorkban �s Tel Avivban…)

Legut�bbi id�ben  (2009  janu�r) pedig   Richard Williamson brit p�sp�k a Sv�d Televizi� egyik ad�s�ban jelentette ki, hogy nem hisz a n�ci  g�zkamr�k l�tez�s�ben, s �gy v�lte, �sszesen 300 ezer zsid� halt meg a v�sz-korszakban term�szetes hal�llal. (Magyar Nemzet  2009 jan.27; Szittyk�rt 2009 m�rc.)

A  6 milli�s  nagy sz�mhoz  azonban hozz� kellett rendelni valamif�le elpuszt�t� g�pezetet is, s megsz�letett az auschwitzi g�zkamra elm�lete, amely a val�s�gban  -a felsorolt irodalmi kiadv�nyok, a DVD-k �s a sz�mtalan m�dia cikk �s interj�k alapj�n-  soha sem l�tezett.

Az Auschwitz-i g�zkamra elm�let sz�let�s�t Lars Amdelskogh : „Egy �res zs�k nem �ll meg mag�ban c�m� �s  „az auschwitzi „g�zkamr�kban” t�rt�nt „megsemmis�t�s” m�tosza”  alc�m� k�nyv  56.-ik oldal�n fedi fel, mely szerint : egy Elie Wiesel �szak-erd�lyi zsid� -aki 1944 �prilis�t�l 1945 janu�rig  volt a t�borban- La Naut (Az �jszaka) c�m� 1958-an megjelent k�nyv�ben kremat�riumokr�l �r, s egyetlen sz�val sem eml�t  g�zkamr�kat. Azonban  akkorra m�r l�bra kelt t�bb milli� zsid� elpuszt�t�s�nak kital�ci�ja, �gy a kiad� aki 1960-ban leford�ttatta a La Nauti-t n�metre, meghagyta Kurt Meyer-Classonnak, hogy g�zkamr�kat iktasson minden�tt (15 helyen)  a sz�vegbe , ahol a francia eredetiben a „kremat�riumok” sz� �llt.

Azt senki nem vitatja, hogy embertelen �s el�t�lend� mindenfajta  elhurcol�s, �gy term�szete-sen a  zsid�k deport�l�sa, t�borokba hurcol�sa is. Azt sem vonja k�ts�gbe senki, hogy sokan szenvedtek,  m�sokkal  egy�tt a zsid�k is  �s  pusztultak el ezekben a t�borokban. Azonban sem a sz�madat, sem a g�zkamra  nem  val�s t�rt�nelmi t�ny.

�m ha  ez kider�lhetne, k�t probl�ma sz�rmazna ebb�l:

• nem lehetne a tov�bbiakban mor�lis, gazdas�gi, �s politikai fegyver-k�nt haszn�lni a  b�nos n�p �s a zsid� holokauszt kifejez�st, �s
• felmer�lne az a  k�rd�s is, hogy milyen alapon kassz�roztak be doll�r sz�zmilli�rdokat  erre val� hivatkoz�ssal. ?

Tenni kellett teh�t valamit ezen lehet�s�g ellen, ez�rt r�k�nyszeritett�k az eur�pai orsz�gokra a zsid�  holokauszt t�rt�n�szi kutat�s�nak megtilt�s�t  elrendel� b�ntet� t�rv�ny elfogad�s�t, s b�ncselekm�nyi t�tell�  min�s�tett�k annak b�rmif�le kritik�j�t, relativiz�l�s�t, tagad�s�t.

Id�k�zben azonban  egyes gondolkod�knak eleg�k kezdett lenni - ebben kezdem�nyez�k �p-pen zsid� vall�s�ak voltak- eme

-  egyoldal� t�rt�nelem hamis�t�sb�l,  

-  a t�rt�nelmi kutat�s objekt�v jelleg�nek megk�rd�jelez�s�b�l

-  a t�rt�nelem-tudom�nynak a gazdas�gi �rdekek szintj�re val� degrad�l�s�b�l,

s eleinte m�g  �vatosan, de relativiz�lni kezdt�k a m�reteket, a g�zkamr�kat  �s az Endl�sung  t�ny�t is. Majd  sorra jelentek meg az err�l sz�l� v�lem�nyek, �js�gcikkek, k�nyvek. (l�sd: irodalomjegyz�k)

Francia t�rt�n�szszakma 19 k�pvisel�je Szabads�got a t�rt�nelemnek 2005 �vben tett nyilatkozata " A t�rt�nelem nem jogi szab�lyoz�s t�rgya. Szabad �llamban sem a parlament, sem az igazs�g�gyi hat�s�g nem hat�rozhatja meg a t�rt�nelmi igazs�got " (M.Demokrata 2006 jan.26)

Chirac francia k�zt�rsas�gi eln�k: "nem a t�rv�nyeknek  kell �rniuk a t�rt�nelmet (M. Demokrata 2006 jan.26)

 Jean Baynac neves francia t�rt�n�sz 1996-ban a Le Nouveau Quitidien c�m� napilapban beismerte , hogy a holokauszt ismert �br�zol�sa csup�n n�h�ny  tan� vallom�s�n alapszik. "bizony�t� erej� dokumentumok hijj�n a t�rt�n�szek ker�lik a g�zkamr�kr�l val� vit�t " (M.Demokrata  2006 aug.31.)

�s a legut�bbi id�kb�l:

Lemonde francia lap Kilencsz�z eur�pai t�rt�n�sz nev�t k�zli, akik eddig csatlakoztak az �gynevezett blois-i felh�v�shoz, amely szabads�got k�vetel a t�rt�nelemnek, hogy az �llam b�ntet� eszk�z�kkel ne avatkozzon a t�rt�nelem�r�sba, bele�rtve a holokauszt  kutat�st. H�rom magyar t�rt�nsz  is al��rta ( M.Nemzet 2008 nov.29)

A szabad  �s objekt�v t�rt�nelmi kutat�snak sz�ks�gszer�en foglalkoznia kellene a holokauszt  fetisiz�l�s�t  szolg�l� propaganda hazugs�gainak,  tudatos f�lrevezet�seinek b�r�lat�val is.

K�zismertt� v�lhatna, hogy

-Misha Defonseca: T�l�lni a farkasokkal ( igazi neve Monique DE Voel, nem zsid� : a t�rt�netet csak kital�lta )

-Bernard Holstein : Soul c.l�gerreg�ny ( igazi neve  Brougham, nem zsid�; az utols� sz�lig fikci�.)

-Binjamin Wilkomirski: T�red�kek, gyermekkori eml�kek; K�nyv�nek nagyd�jai USA-ban, Franciaorzs�gban, Angli�ban.: igazi neve Bruno D�sseker kereszt�ny , az �jj�bb�l szopta az eg�szet.

-dr. Nyiszli Mikl�s: dr. Mengele boncol� orvosa voltam: k�z�ns�ges hamis�tv�ny

( Magyar Demokrata  2008 m�rcius 19(

Kert�sz Imre :Sorstalans�g  c�m� egyetlen k�nyv��rt Nobel-d�jra tup�rozott „�r�” egy  napig volt Auschwitzban

Nyilv�noss�got kaphatna  olyan t�rt�n�s  is, amit Primov L�vi az auschwitzi t�l�l�s c. k�nyv�ben, -aki rab volt-  �rt meg :  " a szovjetekt�l val� f�lelm�ben � is az SS-�r�kkel val� visszavonul�s mellett d�nt�tt. V�g�lis alig nyolcsz�zan maradtak a t�borban, h�szezren pedig a „n�ci t�meggyilkosokkal” val� tov�bbi egy�tt�l�st v�lasztott�k." (M.Demokrata 2006 m�j.11 )

Avagy helyet kapna a n�ci t�borokban el� nem fordulhat�  zsid� kegyetlenked�s is, amit Shlomo Morel a lengyel schwientochlow hal�lgy�r parancsnoka 1945 novemberben a szovjet megsz�ll�s ut�n k�vetett el, aki  ma Izraelben �l, �s  Izraelt�l  k�t  �zben t�rt�nt k�r�s ellen�re sem  adj�k ki a lengyeleknek. 

N�h�ny h�nap alatt 80 ezer foglyot k�noztak hal�lra.Pl. kezet l�bat �sszek�t�tt�k �s �gy vert�k �gy�goly�k�nt a fej�t a falba; n�metekkel verett�k egym�st ; egym�s gerinc�re kellett ugrani ; olyan er�vel �t�tt�k �ket, hogy kiugrott a szem�k ; meger�szakolt�k a n�met n�ket; egy 13 �ves kisl�ny terhes lett , arra tan�tott�k a kuty�kat, hogy a n�met f�rfiak nemi szerv�t leharapj�k ; saj�t kez�leg fojtott meg foglyokat ; � k�zvetlen�l 1700 fogoly hal�l��rt felel�s .( M. Nemzet 2005 jan 24.)

Ma m�r egy�rtelm�en bizony�tottnak l�tszik, hogy nem volt Endl�sunk, nem voltak g�z-kamr�k, s minden j�-�rz�s� ember el�t�li, hogy a zsid�k II. Vil�gh�bor�s szenved�seit,  �s hal�lukat f�ktelen anyagi haszonszerz�s  t�rgy�v�  degrad�lt�k a holokauszt-ipar k�pvisel�i.

Gyurkovics Tibor �r� :"Val�ban a zsid�s�g a holokauszttal a v�gtelens�gig vissza�l. Nem sz�-gyenlik a szenved�seiket b�s�s aranyra v�ltani a kolokauszt-iparban."  (M.Demokrata 2004 szept.30. )

Ez a m�tossz� dagasztott �lland� holokausztoz�s azonban nem szimp�ti�t, hanem �ppen ellen-hat�st v�lt ki  az emberekben *, k�l�n�sen azonban, -�gy bennem is- akik a kommunista rend-szerekben hasonl�, vagy m�g s�lyosabb szenved�seken mentek kereszt�l. Ezekr�l azonban nem lehet, nem  szabad a zsid� holokauszttal  p�rhuzamos jelleggel m�g besz�lni sem, nem-hogy hasonl� �rtelmez�sben foglalkozni.

Ugyancsak fokozza a holokausztoz�kkal szembeni ellen�rz�st az a t�ny is, ahogyan �ppen azok, akik –mik�zben a  „megk�l�nb�ztetend�” szenved�seikre hivatkoznak- mik�nt fog-lalj�k el a palesztinok f�ldjeit, hajtanak v�gre  c�lzott likvid�l�sokat, bomb�znak szuver�n �llamokat, k�noznak elfogott rabokat, �s mik�nt irtj�k v�logat�s n�lk�l  a palesztin �slakos-s�got.  Natan Vilnai helyettes had�gyminiszter febru�rban (2008) nyiltan kijelentette::” G�z�ban „so�t”, azaz holokausztot hoznak l�tre” .(Magyar Nemzet 2008 nov. 19 )                                                                                       

Sajn�latosan  nagy k�r, baj, s�t vil�gm�ret�  hum�n �s biztons�gpolitikai probl�ma,  hogy van egy n�p, amely mag�t Isten kiv�lasztott n�p�nek tartva  (�srasszizmus, az �bermensch el�dje) vall�si alapon len�z mindenki m�st, a „gojokat”,s az USA  erej�re t�maszkodva mag�nak gaz-das�gi �s politikai el�jogokat vindik�lva ezzel  ellenszenvet, gy�l�letet, b�k�tlens�get  indu-k�l,  v�lt ki szerte a vil�gban *.mik�zben  nem vesz figyelembe semmif�le int�st, figyelmez-tet�st

- Soros Gy�rgy magyar sz�rmaz�s� USA  bank�r a  zsid� alapitv�ny el�tt tartott besz�d�ben azt mondta: " Az antiszemitizmusnak a zsid�k �s Izrael az okai. S�t saj�t mag�t is okolta, ami�rt Mahathir Mohamed malajziai minisztereln�k joggal mondhatta, hogy a zsid�k uralj�k a vil�got." ( A zsid� t�virati  iroda tud�s�t�sa; megjelent M.Demokrata 2003 nov. 17  )

-Kathleen Christison 30 �vig a CIA-n�l  k�zel-kelettel foglalkoz� �gyn�k Izraelr�l �rott k�nyv�ben: "Izrael az �npuszt�t�s fel� halad, �s saj�t mag�ban kell keresnie katasztr�f�j�nak ok�t" Civil t�rsadalma "rothadt". "eszm�letlen�l brut�lis, amely fittyet h�ny a t�rv�nyess�gre �s a polg�ri erk�lcsre" ( M. Nemzet  2006 j�l 19 )

 Az emberis�gnek  b�k�re, szeretetre �s egym�s k�lcs�n�s megbecs�l�s�re lenne sz�ks�ge a gy�l�lk�d�s �s m�sok feletti uralkod�si v�gy helyett.

Rem�nykedj�nk !

Mott�:

Az igazs�got nem kell t�rv�nyileg v�deni, azt v�dik a t�nyek.

            „ Csup�n a hazugs�gnak van sz�ks�ge a korm�ny t�mogat�s�ra. Az igazs�g meg�ll egyenesen a saj�t erej�b�l” (Thomas Jefferson)

P�cs, 2009

Gr�f Endre k�zgazd�sz

*A Pew Resarch Center k�zv�lem�nykutat� (Magyar Nemzet 2008 szept. 9.) leg�jabb felm�r�se azt a meglep� eredm�nyt hozta a zsid�ellenes magatart�sr�l, hogy n� t�bb eur�pai orsz�gban: Spanyolorsz�g 46 %, Lengyelorsz�g 36 %, Oroszorsz�g 34 %,… indiaiak 32 %, k�naiak 55 %, m�g Jap�n �s D�lkorea a k�t �rt�k k�t�tt helyezkedik el,  Amerik�ban 7 %.

Ui: A mai napon -2010 m�rcius 10-�n S�lyom L�szl� k�zt�rsas�gi eln�k al��rta az MSZP �ltal el�terjesztett t�rv�nyt, amely b�rt�nnel s�jtja  azt aki nem hiszi el a zsid� holokauszt megt�rt�nt�t, vagy  annak zsid�k �ltal megszabott m�ret�t, vagy hasonl�tja b�rmely m�s n�pirt�shoz. (Megjegyz�s: gy�z�tt ism�t a  zsid� magyarorsz�gi diktat�ra)

Irodalmi hivatkoz�sok:

„A talmud magyarul” (Somerset publicatoins California 

„Cion b�lcsek jegyz�k�nyvei”   (Interseas Editions)

„A hatmilli�s zsid� m�tosz nyom�ban” (Richard E. Harwood)

„�sszeesk�v�s: A Nietzschei  birodalom”:

„Zsid� t�rt�nelem, zsid� vall�s” Israel Sahak

„A hlokaszt-ipar” ; Gondolatok a zsid� szenved�s t�k�s�t�s�r�l : Norman G.    

  Finkelstein

„Az izraeli politik�t megalapoz� m�toszok” : Roger Garaudy

„A tiltott igazs�g” T�nyek �s gondolatok a holokausztr�l: Anonymus 2004

„Egy �res zs�k nem �ll meg mag�ban. Az auschwitzi”g�zkamr�kban” t�rt�nt „megsemmi-

  s�t�s”  mitosza” Lars Andelskoch

„N�nberg Az utols� csata” David Irving

„A kommunista p�rt �s a zsid�s�g” Szab� R�bert

„Zsid�k�rd�s magyarorsz�gi irodalma : vit�z Kolozsv�ry-Borcsa Mih�ly

„Harc a zsid� vesz�ly ellen” :Bosny�k Zolt�n

„Zsid� szuprem�cizmus, A zsid�k�rd�s amerikai szemmel” dr. David Duke

„A nemzetk�zi zsid�”: Henry Ford

„Bolsevizmus �s zsid�s�g” Jerman Fehst

„A zsid�k vil�guralmi t�rekv�sei” Kmosk� Mih�ly

„Vil�guralmi t�boly” dr. Plenter J�nos

�zletszer� hamis holokauszt irdalom.  Magyar Demokrata 2008 m�rc. 19.

-Misha Defonseca: T�l�lni a farkasokkal ( igazi neve Monique DE Voel, nem zsid� : a t�rt�netet csak kital�lta )

-Bernard Holstein : Soul c.l�gerreg�ny ( igazi neve  Brougham, nem zsid�; az utols� sz�lig fikci�.)

-Binjamin Wilkomirski: T�red�kek,gyermekkori eml�kek; K�nyv�nek nagyd�jai USA-ban,Franciaorzs�gban, Angli�ban.: igazi neve Bruno D�sseker kereszt�ny , az �jj�bb�l szopta az eg�szet.

-dr. Nyiszli Mikl�s: dr. Mengele boncol� orvosa voltam: k�z�ns�ges hamis�tv�ny

Kert�sz Imre :Sorstalans�g . egy  napig volt Auschwitzban

DVD

D�vid Cole interj�jaDr.Franciszek Pipperrel : A holokauszt legenda, avagy a „G�zkamra bubor�k”: T�nyek �s hazugs�gok.

„Az utols� �r�ig„ :Hitler titk�rn�j�nek visszaeml�kez�sei

Cikkek

David Irving : az Auschwitzi g�zkamra l�tez�s�nek �s m�k�d�s�nek c�folata (Magyar Demokrata hetilap 2003 nov.6 )

„Az antiszemitizmus v�dja mint politikai eszk�z” Magyar Nemzet 2004 febr. 21

David Irving: „A t�rt�n�sz k�tli, hogy Hitler szerepet j�tszott a n�pirt�sban” ( Magyar Nemzet 2006 m�rc.

Hal Turner amerikai r�di�s : „ a holokauszt egy csal�s volt…” Magyar Demokrata 2007 j�l. 12.

„A Zyklon B g�zr�l” Hossz� bossz� cikkben : Magyar Demokrata 2004 j�l. 29

Kohn Lukacs: nincs g�zkamra bizony�t�k : Magyar Demokrata  2001 j�n 7.

„Hivatalos lengyel  jelent�s az Auschwitz-i „g�zkamr�kr�l” „ Szittyak�rt 2008 december

T�j�koztat� kieg�sz�t�sek

Izrael politikai  elhelyezked�se                      

(Jewish Wold Revier� zsid� foly�irat: " … m�g a BBC-ben is elhangozhat, hogy sz�k zsid� csoport ir�ny�tja az  amerikai k�lpolitik�t /Magyar Nemzet  2003. dec.12./

"Az USA  ugyan�gy Izrael gyarmata, , mint ahogyan Izrael amerikai gyarmat. Buch Saron heged�j�t�k�ra t�ncol, de Saron hapt�kba  v�gja mag�t, ha amerikaiak parancsolnak nekik valamint. (Megjelent  az USA elektronikus �js�gj�ban /M.Nemzet 2005.jan.27 / )

Neswsweek (Magyar Nemzet  2008 okt.

„A K�zel-Keleten senki sem tesz k�l�nbs�get az Egyes�lt �llamok �s Izrael k�z�tt”

Tzipora Menachet izraeli korm�ny sz�viv�je az Izraeli TV interjuj�ban 2009 febr.1-�n

„Tudjuk nagyon j�l, hogy az ostoba amerikaiak tiszt�ban vannak vele, hogy b�rki is  �lj�n a Feh�r H�zban, mi ellen�rizz�k a korm�nyukat. �n is tudja �s �n is tudom, hogy egyetlen amerikai eln�k sem lehet olyan pozici�ban, hogy minket megleck�ztessen, b�rmit is csin�ljunk. Mit tehetnek az amerikaiak? Mi ir�ny�tjuk a kongresszust, a showbusinesst, �s mindent Amerik�ban.  Amerik�ban m�g az Istent is kritiz�lhatod, de Izraelt nem”

Szemle a Tamudb�l

A „Talmud”-, -amely  a zsid� vall�s „bibli�ja”- azt �ll�tja, hogy a zsid�s�g   Isten  „kiv�lasztott n�pe” �s a „gojokat”, azaz a nem zsid�kat a teremt�s m�sodrang� szerepl�inek min�s�ti, akikkel  szemben a zsid�s�gnak els�bbs�gi jogai vannak.

P�ldak�nt:

„Felebar�todat nem szabad megrabolnod, de ez nem vonatkozik gojra, aki neked nem felebar�tod: egy gojt szabad megcsalnod �s t�le uzsor�t venned:…”(Baba mezia 61a. Tasephot.) „Egy testv�rednek (izraelit�nak) megrabl�sa tilos, de egy nem zsid�nak megrabl�sa meg van engedve.” (111b. lap)

„ …amikor a Messi�s elj�n, mindenki rabszolg�ja lesz az izraelit�knak” Talmud 43b. lap.

A zsid�s�g viselked�se a II.vil�gh�borut megel�z�en

A zsid�s�g strat�gi�j�t a Cion b�lcsek jegyz�k�nyvei tartalmazz�k, amelyet  az 1897-ben Baselben tartott  els� Cionista Kongresszuson �ll�tottak �ssze, s amelyben a zsid� szabadk�m�ves  vil�gbirodalom megteremt�s�hez vezet� utat jel�lt�k ki. Ezen �ssze�ll�t�sban XXIV jegyz�k�nyv ker�lt feljegyz�sre: pl.

            I.    A politikai szabads�g gondolata, mint zsid� csal�tek

            III.  A hatalmas zsid� despota el�tt a g�jok hason cs�sznak majd

            XI   A titkos szabadk�m�vess�g hajtja a g�j t�megeket a zsid�k j�rm�ba

            XII. Meg kell b�ntetni azt a gojt,  aki nem hisz a zsid� vil�gkorm�ny

                    csalhatatlans�g�ban. 

            XX   A majdani vil�g�llamban minden a zsid� kir�ly csal�di �r�ks�ge lesz

            XXIV D�vid kir�ly  dinaszti�j�nak uralma a vil�g felett

A Bilderberg csoport

The Times, Anglia, 1977

„A Bilderberg csoport a nyugati vil�g leggazdagabb, gazdas�gilag �s politikailag leghatal-masabb, legbefoly�sosabb embereknek klikkje, akik titokban szerveznek dolgokat, amelyek azut�n k�s�bb, mint v�letlen esem�nyek meg is t�rt�nnek.”

Denis Healy kor�bbi brit had�gyminiszter:

„A vil�g esem�nyei nem v�letlenszer�en t�rt�nnek, ezeket megcsin�lj�k, �gy int�zik hogy megt�rt�njenek”

A Bilderberg csoport 1954-ben alakult �s �vente egyszer titokban tal�lkoznak. Az�ta �sszesen �tvenhatszor tal�lkoztak.

Tagjai t�bbek k�z�tt  David Rockefeller, Henri Kissingert, Zbiegniew Brzezinski, Tony Blair, Paul Wolffowitz, Bill Clinton, USA aleln�kei, CIA �s FBI igazgat�i stb.

A csoport �gy m�k�dik, mint egy „�rny�kvil�gkorm�ny”, amely �ves tal�lkoz�in teljes titok-ban d�nt�seket hoz, �s azt is megbesz�lik, hogy a d�nt�seket hogyan val�s�tja meg.„A Bilder-berg csoport a nemzetek ut�ni kort tervezi meg, azt amikor m�r nem lesznek f�ggetlen orsz�-gok, csak r�gi�k, amelyet egys�ges elvek ir�ny�tanak. Ez glob�lis gazdas�got jelent majd, egy vil�gkorm�nnyal, �s �ltal�nos, egys�ges vall�ssal.”

A Bilderberg csoport j�v�t alkot� elk�pzel�sei:

- nemzeti identit�sok elt�rl�se

- nulla n�veked�s� t�rsadalom ( a kiszolg�ltatotts�g megteremt�se)

- az orsz�gok �lland� egyens�lytalans�g �llapot�ban tart�sa

- az oktat�s k�zponti ir�ny�t�sa

- valamennyi nemzetk�zi �s fontos hazai politikai k�rd�s k�zponti ellen�r-

              z�se

- az ENSZ meger�s�t�se

- tov�bbi szabadkereskedelmi r�gi�k l�trehoz�sa

 - a NATO szerep�nek tov�bbi n�vel�se, igazi vil�gkatonas�gg� alak�t�sa

 - egys�ges jogi �s t�rsadalmi rend

(�j Id�k 2008 janu�r: dr. Csath Magdolna)

Megd�bbent� megjegyz�sk�nt kell megeml�teni, hogy  a Bilderberg Csoport 2008 �vi Kanadai �l�s�n Martonyi J�nos FIDESZ k�pvisel�, volt FIDESZ k�l�gyminiszter  is jelen volt. - ? ? ?-  )

Holokauszt Magyarorsz�g-i  kivet�l�se

A hazai m�dia tudatos holokauszt torz�t�s�nak egyik jelens�ge, hogy a deport�ltak sz�m�t 600 ezerrel eml�ti annak ellen�re, hogy m�g  az izraeli Jad Vasem m�zeum is ezt 450 ezerben tarja sz�mon.

Tov�bbi kiemelked� hazai t�ny, hogy

 „A Mazsihisz ( Magyarorsz�g-i Zsid� Hitk�ss�gek Sz�vets�ge) lesz�gezi: az eg�sz vil�gon Magyarorsz�g az az �llam, amely hajland� volt a holokauszt sor�n meggyilkoltak ut�n a hozz�tartoz�knak k�rp�tl�st fizetni” (Magyar Nemzet 2008 aug.25)

A  holokauszt  nemzetk�zi   strat�gi�j�t. Magyarosz�gon az  SZDSZ  k�pviseli. Ugyanis  a  S�ddeutsche Zeitung  n�met liber�lis napilap 2001-ben megjelent jellemz�se szerint

„Az SZDSZ per exelence a budapesti zsid� �rtelmis�g p�rtja”.

�s mint ilyen

                                           a cionista vil�guralmat szolg�lja,

amit   az Economist brit k�zgazdas�gi hetilap 1995 j�lius 22-i sz�ma tett k�zz�:

„ Val�ban korszakos esem�ny  -�gy jellemezte a tal�lkoz�t Lewis a Zsid� K�z�s-s�gek Eur�pai Tan�cs�nak eln�ke, hogy egy pr�gai konferenci�n 200 zsid� vezet� megesk�d�tt arra, hogy Eur�p�ban �p�tik fel a „vil�g zsid�s�g�nak harmadik oszlop�t” az�rt, hogy az Izraelben �s az Egyes�lt �llamokban m�r megl�v� k�t oszlopot kieg�sz�ts�k”

�s

amit   Simon Peres izraeli eln�k 2008 �vben tett   kijelent�se leplezetlen�l aktualiz�lt  is �s tett mindenki sz�m�ra egy�rtelm�v�, mely szerint

„felv�s�roljuk Magyarorsz�got”.

Az SZDSZ. c�ljainak  megfelel�  esztelen privatiz�ci�val  j�tssza �t idegen kezekbe a ma-gyar vagyont. Se sz�mottev� magyar �lelmiszeripar, neh�zipar, k�nny�ipar, kereskedelem ,se er�m� (Paks kiv�tel�vel), se g�z- se �ramszolg�ltat�, se biztos�t� nincs �llami tulajdonban. Az �sszes hungarikumot eladt�k.

Az orsz�g  nemzeti j�vedelm�nek 90 % h�sz k�lf�ldi m�lti birtokolja., s szerepel a korm�ny-programban a term�f�ldek, a v�zszolg�ltat�s, valamint a professzion�lis sport mag�nos�t�sa.     A  19-es komm�n el�deiknek nyomdokain felsz�molt�k a magyar honv�ds�get,  teszik  t�nkre az oktat�st, lehetetlen�tik el az eg�szs�g�gyet, g�nyolj�k a katolikus vall�st, t�mogatnak minden devianci�t, sz�tj�k a magyar-gy�l�letet, s gazdas�gi �s  mor�lis v�ls�gba d�ntik az orsz�got.

Seszt�k �gnes  a Magyar Nemzet 2009 �prilis 16.-i sz�m�ban „Kov�cs Pisti �s az SZDSZ” c�m� cikk�ben  tejes keresztmetszet�t adja az  SZDSZ  mibenl�t�nek:

„A liber�lisokn�l emberi m�lt�s�ga van a cig�nyoknak, a  homoszexu�lisoknak, a leszbikusoknak, a tranvesztit�knak, mindenfajta rend�-rang� aberr�ltnak vagy szexu�lis kisebbs�gnek. De nincs emberi m�lt�s�ga a t�bbs�gi magyar t�rsadalom tagjainak.

A liber�lisok h�vt�k �letre azt a hiszt�rikus �llapotot, amelyben megsz�letett a fasiszta magyar, az irredenta magyar, a rasszista magyar, az antiszemita magyar, a gy�l�lkod�, �rval�nyhajas fajmagyar, a Fidesz-n�ci, a n�ci magyar vagy magyarkod� magyar.

Element�ris d�hvel rontanak neki mindennek, ami k�z�s jelk�pk�nt forrassza egybe a nemzetet: a Szent Koron�t micisapk�nak, Szent Istv�n erekly�j�t tetem cafatnak, a kok�rd�t provok�ci�nak, a turulmadarat d�lledt szem� toj�nak, a Himnuszt elavult n�t�nak, Az Ember trag�di�j�t t�m�ren gecy-nek, a Feszty -k�rk�pet k�rt�kony hazugs�gnak, a magyar irodalmat provinci�lisnak, nyelv�nket szedett-vedett �cskas�gnak tartj�k.”

Csoori S�ndor  k�lt�  1990-es mondatai (Magyar Hirlap 2009 j�l 22.)

„… a szabadelv� magyar zsid�s�g k�v�nja stilusban �s gondolatilag  asszimin�lni a magyars�-got.”

Makovec Imre vil�gh�r� �p�t�sz (Magyar Demokrata 2009 �pr. 8. )

„Ki kell mondani: a nemzetk�zi p�nzvil�g nem el�gedett Trianonnal, ezt a marad�k orsz�got is igyekszik felsz�molni.”

Bajnai Gordon a jelenlegi minisztereln�k nem v�letlen�l l�togatott el halad�ktalanul legels� k�lf�ldi �tjak�nt Izraelbe.

Chris Patten  (az EU egykori k�l�gyi biztosa a Financial Timesben Magyar Nemzet  2009 dec.17) 

-L�tsz�lag az izraeli k�l�gyminiszt�rium instrukci�i alapj�n cselekszik Magyarorsz�g .

-T�bbsz�r kider�lt Izrael  �rdekeinek Magyarorsz�g-i k�pviselete.

P�cs, 2009

Gr�f Endre  k�zgazd�sz