2010-02-09 - Politaktika Szerkeszt�s�g cikke.

Ma k�t tucat nagyv�llalat �rdekei d�ntik el, hogy mi t�rt�nik Magyarorsz�gon. Ehhez kollabor�ns �llam kell, amely az � �rdekeiknek megfelel�en cselekszik.

T�bb �llami t�mogat�st kaptak a multik, mint amennyi ad�t �s j�rul�kot befizettek az �llamkassz�ba
A nyugati p�nz�gyi t�ke megtiltotta Antall J�zsefnek, hogy az �llamad�ss�got a saj�t elk�pzel�se szerint kezelje - �ll�tja Bog�r L�szl�. A k�zgazd�sz szerint haz�nk - m�r a rendszerv�lt�st megel�z�en - egy glob�lis �s v�gtelen�tett ad�ss�gszivatty�nak, egy kifoszt� szivatty�nak lett az �ldozata.

"Antall J�zsefet 1990 elej�n, amikor m�g nem volt minisztereln�k, de m�r l�that� volt, hogy � lesz a soron k�vetkez� korm�ny feje, sz�mos alkalommal vitt�k el azokba a nyugat-eur�pai p�nzpiaci k�z-pontokba (Frankfurt, P�rizs, London), amelyek a vil�g p�nzhatalm�nak eur�pai centrumai voltak" - mondta Bog�r L�szl� k�zgazd�sz az Echo Telev�zi� Ki�t t�bbszemk�zt c�m� m�sor�ban. Bog�r L�szl� szerint Antall J�zsefnek alkalma ny�lt mindenkivel tal�lkozni, aki ebben a p�nzhatalmi rend-szerben sz�m�t. A kilencvenes �v v�g�n dr�mai hang� besz�lget�sen mondta el Bog�r L�szl�nak azt, hogy mi t�rt�nt ezeken a besz�lget�seken. A rendszerv�lt�s els� minisztereln�ke szerint egy glob�lis v�lem�ny hatalmi terrorja nyilatkozott meg a tal�lkoz�kon.

"A bank�rok udvariasan, de igen hat�rozottan jelezt�k Antallnak, hogy mi az, amir�l soha semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem szabad besz�lni. Nemcsak neki, de a korm�nyzati rendszer egyetlen tagj�nak sem" - mondta Bog�r L�szl�, aki az Antall-korm�nyban politikai �llamtitk�r volt.

A k�zgazd�sz szerint ilyen volt az ad�ss�g probl�mak�re, amely val�j�ban egy negat�v nemzeti vagyon. Tilos volt tov�bb� az ad�ss�g k�nny�t�s�r�l vagy a fizet�s �t�temez�s�nek ak�rcsak a lehe-t�s�g�r�l is besz�lni. "Az orsz�g n�pe logikusan sz�m�thatott volna r�, hogy az ad�ss�got elt�rlik, vagy legal�bbis felvetik ennek lehet�s�g�t, mint ahogy ez Lengyelorsz�gban t�rt�nt, ahol az ad�ss�g egyharmad�t elengedt�k" - hangs�lyozta a k�zgazd�sz. Elmondta, hogy tilos volt arr�l is besz�lni, hogy az orsz�g egy v�gtelen�tett ad�ss�gszivatty�nak, egy kifoszt� szivatty�nak az �ldozata lett. Bog�r L�szl� szerint arr�l v�gk�pp nem szabadott �rtekezni, hogy a hatvanas �vek v�g�n, a hetvenes �vek elej�n hogyan �s kik konstru�lt�k meg azt a rendszert, amelynek nyom�n az orsz�got belehaj-szolt�k egy olyan ad�ss�gcsapd�ba, amelyb�l nem lehet kikecmeregni.

Antall J�zsefnek azt is megtiltott�k, hogy a nemzeti vagyon kifejez�st haszn�lja. A statisztikai �vk�nyvben 1989-ben szerepelt utolj�ra a nemzeti vagyon kifejez�s. 1990-t�l - Antall J�zsef is ezt �r�k�lte - m�r nem szerepelt ez a fogalom a statisztikai �vk�nyvben, amelyet a glob�lis vil�gk�pre hivatkozva sz�ntettek meg.

"Antallnak arr�l sem szabadott besz�lnie a nyilv�noss�g el�tt, hogy a haz�nk ter�let�n ideiglenesen �llom�soz� multinacion�lis v�llalatok - amelyek az�ta letarolt�k a magyar gazdas�got - milyen alkuval j�nnek be Magyarorsz�gra. A legut�bbi id�kig szigor�an tilos volt tudni, hogy mintegy hatezer-milli�rd forint nemzeti aj�nd�kot (�llami t�mogat�st, ad�kedvezm�nyt) kaptak ezek a v�llalatok, t�bbet, mint amennyi ad�t �s j�rul�kot befizettek az �llamkassz�ba" - mondta Bog�r L�szl�. A k�zgazd�sz szerint a multik nemcsak ingyen haszn�lj�k a j�t�ktereinket, de m�g nemzeti aj�nd�kokban is r�szes�lnek.

A sors fintora, hogy Soros Gy�rgy �s Andrew Sarlos azt javasolta Antall J�zsefnek, megv�s�rolj�k Magyarorsz�g ad�ss�g�llom�ny�t, amely akkor huszonk�tmilli�rd doll�rra r�gott. Ennek fej�ben a nemzeti vagyon leg�rt�kesebb darabjait kellett volna �tadni az �zletembereknek. "Antall akkor azt v�laszolta - nem szokott ilyen kifejez�seket mondani -, hogy ez kommunik�lhatatlan, ezzel � nem tud ki�llni a magyar t�rsadalom sz�ne el�. Nem tudja elmondani, hogy a Nyugat, amelyt�l a felszabad�t�-sunkat v�rtuk, azzal kezdi a felszabad�t�sunkat, hogy az ad�ss�gunk fej�ben elveszi a nemzeti vagyo-nunkat. A dolog trag�di�ja az, hogy eltelt h�sz �v, az ad�ss�gunk sz�zmilli�rd doll�rral t�bb, mint akkor volt, k�zben pedig elt�nt a nemzeti vagyon" - mondta a k�zgazd�sz, akinek az a v�lem�nye, hogy rosszabb helyzetben vagyunk, mintha Antall J�zsef elfogadta volna Sarlos �s Soros aj�nlat�t.

Bencze Izabella, a volt Kincst�ri Vagyoni Igazgat�s�g egykori vez�rigazgat�-helyettese szerint a fejlett demokr�ci�kban az �llami vagyon t�z �s harminc sz�zal�k k�z�tti ar�nyt k�pvisel a mag�n-tulajdonnal szemben. "Magyarorsz�gon a szocializmusban kilencvennyolc sz�zal�k k�r�l volt az �llami tulajdon ar�nya. Felgy�lemlett egy hatalmas vagyon, amelyet ha egy olyan t�pus� privatiz�-ci�val �rt�kes�tettek volna, amely a bev�teleket az �llamh�ztart�sba vezeti be, az ad�ss�gokat ebb�l pr�b�lja meg lefaragni, �s senki nem lop el semmit, akkor ma Eur�pa egyik leggazdagabb �llama lehetn�nk" - mondta Bencze Izabella. A jog�sz azt mondja, haz�nkban a hivatalos kommunik�ci� szerint a reprivatiz�ci�t az�rt nem lehetett v�lasztani, mert annak k�l ts�geit a k�lts�gvet�s �s az �llam teherb�r� k�pess�ge nem viselte volna el.

Bog�r L�szl� kijelentette, hogy a reprivatiz�ci�, amelyet Csehorsz�gban megval�s�tottak, sz�munkra tiltva volt.

"Trianon miatt volt glob�lis parancs a reprivatiz�ci� megtilt�sa. A k�rnyez� orsz�gok k�nnyen repri-vatiz�ltak abb�l a rabolt vagyonb�l, amelyet v�res konck�nt Trianon ut�n kaptak, s a maguk�nak tekintettek. Ezt a Nyugat, a glob�lis hatalmi rendszer is elismeri. Mi lett volna, ha Magyarorsz�gon visszavezetj�k a t�rt�nelmi reprivatiz�ci�t? A Nyugatnak k�nyes k�rd�sben kellett volna �ll�st foglalni: legitim d�nt�snek ismeri-e el a trianoni b�keszerz�d�st. Ezt a Nyugat el akarta ker�lni" - mondta Bog�r L�szl�.

Wiedemann Tam�s / Magyar H�rlap 2010-01-12

--

H�sz esztend� m�rlege: a m�reg

Ma k�t tucat nagyv�llalat �rdekei d�ntik el, hogy mi t�rt�nik Magyarorsz�gon. Ehhez kollabor�ns �llam kell, amely az � �rdekeiknek megfelel�en cselekszik. A glob�lis elitek pont az itt megtelepedett k�lf�ldi t�ke �s a magyar �llam kiszipolyoz�sa miatt nem hagyt�k, hogy �llamcs�d legyen, ugyanak-kor folyamatos a k�vetkez� korm�ny mozg�ster�nek tudatos sz�k�t�se - jelentette ki a Magyar H�rlap-lapnak Bog�r L�szl� k�zgazd�sz, egyetemi tan�r. Minden szinten rosszabb a helyzet, mint volt 1989-1990-ben.
- Megfejtette m�r, hogy a magyar gazdas�g mi�rt zuhant akkor�t tavaly? A csaknem h�tsz�zal�kos visszaes�s a t�rs�gben p�rj�t ritk�tja, s az id�n is recesszi�ban lesz�nk.

- A magyar�zat roppant egyszer�: a gazdas�g alapvet�en a kivitelre �p�l, az exportcikkeket pedig d�n-t�en az itt megtelepedett k�lf�ldi t�ke k�pvisel�i �ll�tj�k el�. Miut�n az euroatlanti gazdas�gi z�na v�ls�gba jutott, a multik hazai le�nyv�llalatainak is besz�k�lt a piac. Nem lett volna ekkora a vissza-es�s, ha - mint Ausztri�ban, Csehorsz�gban vagy �ppen Lengyelorsz�gban - er�s bels� gazdas�ggal rendelkezn�nk. Ennek azonban se h�re, se hamva.

- S ha m�sk�nt f�ty�l a sz�l, s p�r�gnek az exportpiacok?

- Ma k�t tucat nagyv�llalat �rdekei d�ntik el, mi t�rt�nik Magyarorsz�gon. Ehhez kollabor�ns �llam kell, amely az � �rdekeiknek megfelel�en cselekszik. Nincs �sszhangban a multiknak ny�jtott, hozz�-vet�leg t�zezermilli�rd forint �llami t�mogat�s a val�s teljes�tm�nnyel. Ezt mutatja az elm�lt h�sz-huszonegy �v tapasztalata.

- Vagyis?

- 1989-ben alapvet�en h�rom ig�nyt fogalmaztunk meg a k�lf�ldi t�k�vel szemben: gyors�tsa a gazdas�g n�veked�s�t a multik jelenl�te, n�velj�k a foglalkoztat�st, s magasabb b�rt fizessek a munk��rt.

- Mit mutat a m�rleg?

- Ha �sszevetj�k az 1968-t�l 1989-ig terjed� id�szakot az 1989-t�l 2010-ig tart�val, d�bbenetes k�pet kapunk. Szemben a kor�bbi id�szakkal, amikor �tlag n�gysz�zal�kos volt a gazdas�g n�veked�se, az ut�bbi h�sz �vben csak egy. R�ad�sul megsz�nt egymilli� munkahely, a jelenlegi �tlagos sz�zh�szezer forintos havi fizet�s annyit �r "foly� �ron", mint az 1978-as 3600 forint.

- Nem t�lz�ak az ig�nyeink - Bib� Istv�n fogalomk�r�vel �lve - itt, Komporsz�gban?

- Egy�ltal�n nem, hiszen a hazai munkaer� a nyugati teljes�tm�nynek m�r el�ri a k�tharmad�t, j�vedelmi szintje 25-30 sz�zal�kon mozog. Fill�rek�rt dolgoztatj�k a magyarokat a nagyv�llalatok. Hi�ba mutatj�k a j�vedelmi statisztik�kat, az eredm�nyek annak tulajdon�that�k, hogy a k�lf�ldi c�gek itteni menedzsereit "hal�lra fizetik", �gy az � b�reik felfel� h�zz�k a kimutat�sokat.

- A p�nz�gyi �sszeoml�st azonban elker�lt�k, az�rt csak van abban pozit�vum, hogy a k�lf�ld is �rdekelt a magyarorsz�gi helyzet alakul�s�ban. Nem �gy l�tja?

- A glob�lis elitek pont az itt megtelepedett k�lf�ldi t�ke �s az �llam kiszipolyoz�sa miatt nem hagyt�k, hogy �llamcs�d legyen. Nagyon is racion�lis okai vannak annak, hogy a Lajt�t�l keletre "lejt" az �letsz�nvonal, �zemel a t�keszivatty�. A helyzet tov�bb nem tarthat� fenn!

- �m a multikat az�rt nem zsuppolhatjuk ki az orsz�gb�l!

- �j alkut kell k�tn�nk a glob�lis t�k�vel. A k�lf�ldi c�g az�rt j�n ide, hogy profitot termeljen, s ez rendben is van. K�zben azonban haszn�lja az �rt�ktereinket, a munkaer�nket, infrastrukt�r�nkat, ami�rt haszn�lati d�j fizet�s�re kell k�telezni. Ezt �gy kell szab�lyozni, hogy ne ker�lhesse ki az ad�z�st, amit az �llamnak fizet, s a b�rt, amit�l a csal�d�zem m�k�dik. A tov�bbiakban nem lehet megengedni, hogy a glob�lis hatalom hazai helytart�i azzal v�dj�k p�ld�ul a multiknak adott ad�kedvezm�nyt, hogy musz�j nekik adni, k�l�nben tov�bb�llnak.

- Pontosabban?

- Ha a korm�ny �jrat�rgyaln� a haz�nkban m�k�d� multinacion�lis c�gekkel az �llami t�mogat�sokat, abb�l 350-400 milli�rd forintnyi k�lts�gvet�si mozg�st�r sz�lethetne. �vente k�l�nb�z� dot�ci�k form�j�ban �tlag ezermil¬li�rd forintos kedvezm�nyt ny�jt a magyar k�lts�gvet�s a vil�gc�geknek. Azoknak, amelyek a t�vhittel szemben alig t�z sz�zal�k�t alkalmazz�k az akt�v magyar munkaer�nek, s alig ad�znak. R�ad�sul az itt keletkez� �sszes v�llalati nyeres�g kilencven sz�zal�ka az �v�k. Ek�zben �ri�si gond van a kereskedelmi bankokkal is.

- Vel�k mi a baj?

- A k�lf�ldi tulajdonban l�v� bankok roppant keveset �s nagyon el�nytelen�l hiteleznek a hazai v�llalkoz�soknak. A k�lf�ldi c�gek sokkal el�ny�sebben �s korl�t n�lk�l jutnak forr�shoz, de rajtuk kereszt�l - a b�ren �s a k�zterhen k�v�l - csek�ly mennyis�g� p�nz ker�l be a k�rforg�sba. A hazai c�geket s�jt� forr�ssz�k�t�s miatt szint�n igen kev�s p�nz cirkul�l a v�llalatok, a h�ztart�sok �s az �llam h�romsz�g�ben. �lland�sul a fesz�lts�g, hat�rtalan vit�k folynak az ad� �s k�lts�gvet�s k�r�l, r�ad�sul n� a szakad�k a hazai �s k�lf�ldi c�gek k�z�tt, elad�sodik az �llam �s a lakoss�g.

- El�bb kollabor�ns �llamot eml�tett, de igaz�b�l nem az elittel van a probl�ma?

- K�ts�gtelen, hogy a mi elit�nk volt a legfelel�tlenebb a t�rs�g elitjei k�z�l. Pontosabban: a legkorruptabb �s a legcinikusabb, a legink�bb kollabor�ns. Az eg�sz rendszerv�lt�s dikt�tum volt, amelyet a glob�lis elitek lenyomtak a torkunkon.

- Ha gy�z a Fidesz, milyen mozg�stere lesz a m�sodik Orb�n-korm�nynak?

- A mozg�st�r tudatos sz�k�t�se folyamatosan zajlik. A glob�lis p�nzhatalmi rendszer �s bels� kiszolg�l�ik �ppen azt tekintik f� feladatuknak, hogy a j�vend� korm�ny kiz�r�lag a "struktur�lis reformok" alapj�n, vagyis a magyar t�rsadalom t�bbs�g�nek minden eddigin�l brut�lisabb kifoszt�s�val folytathassa tev�kenys�g�t. Tetszik, nem tetszik: haz�nk korm�ny�t jelenleg Nemzetk�zi Valutaalapnak h�vj�k.

- Es�lye sincs a leend�, jobboldali korm�nynak?!

- Az egyetlen es�lyt az a b�tor tett jelenten�, ha �zleti aj�nlatot tenne a glob�lis hatalomnak. Ha egy �vtizedre cs�kkentik az er�forr�sok kisz�v�s�t, �s ezzel es�lyt k�n�lnak a t�rsadalmi-gazdas�gi konszolid�ci�ra, akkor val�j�ban jobban j�rnak, mert ellenkez� esetben az �sszeoml�s minden bev�tel�kt�l megfoszthatja �ket.

Szajlai Csaba / Magyar H�rlap 2010-02-06

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s