A magyarorsz�gi �s a nemzetk�zi cionizmus front�lis t�mad�sa haz�nk ellen a m�diat�r-v�ny  �r�gy�n.

A  Szanyi Tibor jelleg�  MSZP �s az SZDSZ  cionist�inak  �s Quiszlingjeinek magyargy�l�l� p�ri�i , korl�tlan hatalmuk  visszaszerz�s��rt �sszefogtak azokkal a nemzetk�zi �s  Eur�pai Uni�s  er�kkel, amelyek egy�bk�nt is  Magyarorsz�got 1995 �ta  mint az eur�pai zsid� b�zis l�tes�t�s�nek  c�l-orsz�g�t tartj�k sz�mon.   

Az  MSZP �s az  �ket sakkban  tart�, dirig�l� SZDSZ  (amelyet  1995-ben a  S�ddeutsche Zeitung    liber�lis �js�g  par exellence   - a sz� szoros �rtelm�ben-  a budapesti  zsid� �rtel-mis�g p�rtj�nak jellemezte) nemcsak saj�t egy�ni �rdek�ket  korl�tlanul szolg�l� gazdas�gi �s politikai   hatalmukat vesz�tett�k el, de nem tudj�k tov�bb folytatni az orsz�g javainak (pl. Sukor�)  –ak�r  b�ncselekm�nyi szint�- �tj�tsz�s�t sem az  ECONOMIST  Brit  hetilap 1995 j�lius 22-i sz�m�ban  k�zz� tett c�lokat szolg�lva :

"Val�ban korszakos esem�ny -�gy jellemezte a tal�lkoz�t Lewis a Zsid� K�z�ss�gek Eu-r�pai Tan�cs�nak eln�ke, hogy egy pr�gai konferenci�n 200 zsid� vezet� megesk�d�tt arra, hogy Eur�p�ban �p�tik fel a "vil�g zsid�s�g�nak harmadik oszlop�t" az�rt, hogy az Izraelben �s az Egyes�lt �llamokban m�r  megl�v� k�t oszlopot kieg�sz�ts�k ".

Az eur�pai zsid� b�zis  c�l-orsz�g�t  Simon Peresz izraeli korm�nyf� a m�lt �vben  meg is nevezte : „Felv�s�roljuk …Magyarorsz�got”.

Nem volt teh�t probl�ma  azonnal  felvenni a kapcsolatot  a „nyugatot” �s az EU-t is alapvet�-en meghat�roz� v�lem�nyform�l�kkal , �s a m�diat�rv�ny �r�gy�n front�lis t�mad�st ind�tani haz�nk, a kereszt�ny-polg�ri korm�ny, �s annak vezet�je Orb�n Viktor szem�lye ellen.  Tudvalev� ugyanis,   a re�lisan gondolkodni  akar� �s  k�pes, de  f�leg mer�szel� b�rmely EU  polg�r sz�m�ra, hogy

az EU  a cionista  vil�guralom gazdas�gi �s politikai diktat�r�j�nak eur�pai szerve.

Eme  summ�s   meg�llap�t�s igazol�s�ul hivatkozom :

         1, az EU alkotm�ny tervezet�re, amelynek preambulum�b�l  valakik k�vetelt�k kihagyni  Eur�pa  kereszt�ny gy�kereire val� utal�st. S miut�n ezt Franciaorsz�g �s Belgium nem fogadta el, ink�bb sutba dobt�k az eg�sz  alapt�rv�nyt �s kre�ltak  helyette  egy  Lissza-boni szerz�d�snek nevezett dikt�tumot, amib�l  egyszer�en kihagyt�k  a kereszt�ny gy�kerek-re  val� utal�st,  term�szetesen az eur�pai demokr�cia jegy�ben. A k�rd�st ezzel megoldott�k.

De vajon kik, milyen poz�ci�  alapj�n k�vetelt�k  ezt ; tal�n az  iraki szunnit�k, a  muszlinok, vagy  az ir�ni s�it�k voltak olyan   helyzetben , hogy mindezt  megtehett�k?  

            2. Az Eur�pai Bizotts�g ez �vben is  k�sz�tett az  iskol�s  gyerekek sz�m�ra napt�rt, amib�l t�j�koz�dhatnak  a vil�gh�l� vesz�lyeir�l, a maroktelefon helyes haszn�lat�r�l �s az energia-takar�koss�gr�l, tov�bb� szerepelnek benne a zsid�, muzulm�n �s hindu vall�si �nne-pek is. Azonban azok, akik  a p�nk�sdi vagy a h�sv�ti �nnepekre  lenn�nek k�v�ncsiak, sem-mit nem tal�lnak.  A kereszt�ny �nnepnapok ugyanis teljesen hi�nyoznak a napt�rb�l  �rja a die Welt , „pedig az�rt �l m�g n�h�ny kereszt�ny is Eur�p�ban az EU �s n�h�ny nyugat-eur�pai �llam vezet�inek minden igyekezete ellen�re”.

Ezt a napt�rt az  eg�sz EU-ban terjesztik, 3,25 milli� p�ld�nyban jelent meg.

         3. Javier Solana  az EU el�z� k�l- �s biztons�gpolitikai f�k�pvisel�je 2009-ben �gy  fogalmazott ,  hogy Izraelnek annyira jelent�s kapcsolatai vannak az uni�hoz… amely szinte egyen�rt�k� a de facto tags�ggal.

         4.A Magyar Honv�ds�g egyik f�tisztje pedig megeml�tette, „vannak akik a NATO-ban  29.tagorsz�gk�nt  tekintenek Izraelre.

               5. Ma m�r hivatalos t�rsul�si szerz�d�s  is van k�tve az EU �s Izrael k�z�tt, amelyet a mi parlament�nk is abszolv�lt.   

Felmer�l a k�rd�s vajon milyen alapon min�s�l egy k�zel-keleti orsz�g eur�painak?  A v�lasz csak egy lehet: a  cionista diktat�ra alapj�n.

A fentiek hallatszanak  ki M�dl Ferenc kor�bbi �llameln�k szavaib�l is, amikor �gy nyilat-kozik:  „Val�j�ban nem a m�diat�rv�nnyel van baja a baloldalnak, hanem azzal, hogy Ma-gyarorsz�g az egyetlen �llam a t�rs�gben, ahol a kereszt�ny-polg�ri sz�vets�g k�tharmados t�bbs�get szerzett a parlamentben. Ezt direktben nem lehet t�madni. Helyette a fent eml�tett k�rd�sben (m�diat�rv�ny) t�madj�k”  (Magyar Nemzet  2011 jan.29) 

Ugyanezt  �llap�totta meg  Ljubov Siselina az Orosz Tudom�nyos Akad�mia Eur�pai Int�zete kelet-eur�pai oszt�ly�nak vezet�je is: „vil�gos, hogy a magyar korm�ny ellen int�zett t�mad�s nincs �sszef�gg�sben a m�diat�rv�nnyel” (Magyar H�rlap 2011 jan.28)

Nem ismeretlen  az e  fajta  EU hozz��ll�s, hiszen ez jellemezte az osztr�k Szabads�g P�rt el-leni kamp�nyt, s�t a  t�bb h�napos ausztriai EU  bojkottot is, melynek v�gs� megold�sak�nt J�rg Haider  v�ratlan aut�-balesetben meghalt, ak�rcsak annak idej�n Dimitrov. Csak rem�l-hetj�k,  hogy a t�rt�n�sek nem ism�tlik �nmagukat Orb�n Viktor tekintet�be is.

Ami pedig a m�diat�rv�nyt konkr�tan illeti : az Eur�pai Uni� egyes  vezet�i  j�l ismerik, �s vel�nk szemben k�m�let n�lk�l  alkalmazz�k is  az egyenl� b�n�sm�d �s az  EU demokr�ci-�j�nak jegy�ben -  a  „quod  licet Iovi,non licet bovi” latin mond�st, mely szerint:  „Amit szabad Jupiternek, nem szabad az �k�rnek”, s k�vetelik az EU el��r�sainak teljes m�rt�kben megfelel�  magyar m�diat�rv�ny megv�ltoztat�s�t,  s�t elt�rl�s�t is.

A fentiek  ismeret�ben a magyarorsz�gi  cionist�k  itthoni  hat�kony  b�zisuk  hi�ny�ban elv �s nemzet-t�rsaikhoz  rohantak  Br�sszelbe  �l�n  Konr�d Gy�rggyel, akik  kieg�sz�ltek  az EU Parlament MSZP deleg�ltjaival  ( Gumai Zita, G�ncz Kinga,  Tabajdi Csaba, Herczog Edid)  �s  tov�bbi  magyargy�l�l�k t�mogat�s�val,  mint Heller �gnes , aki Landeszmann rabbi nyomdokait  k�vetve kijelentette „Nem �rdekel a TV n�z�, mert az emberek �gysem tudnak sz�molni”, vagy Schiff Andr�s zongoram�v�sszel, aki szerint Magyarorsz�gon „ cs�csel�k dirig�l” (rem�lj�k, hogy soha sem hallunk t�bbet r�la),stb. s vette kezdet�t minden konkr�t  t�rv�ny-ismeret n�lk�l a gyal�zkod�  cion �s magyar-gy�l�l� k�rus, �s indult be a velej�ig unt , �s lej�ratott, hitel�t vesztett, s�t ma m�r  a nemzeti hovatartoz�s m�rc�j�v�  avanzs�lt  „antiszemita”  v�daskod�s is.

Az MSZP kezdetben tagadta haz�nkat gyal�z�  tev�kenys�g�ket, �s tagadt�k azt is,  hogy  �k k�sz�tett�k fel eur�pai t�rsaikat Orb�n Viktor megt�mad�s�ra a strasbourgi parlamenti  sze-repl�se   el�tt, (Magyar Nemzet 2011 jan. 29) K�s�bb, azonban  m�gis k�nytelenek voltak  bevallani orsz�g-gyal�z�,  tett�ket, melyet  �gy pr�b�ltak  bagatelliz�lni, hogy   nem m�sr�l volt sz�, mint csup�n „rutinszer� t�j�koztat�sr�l”.         

A  rutinszer�s�gben igazuk van, mert az orsz�got val�ban rutinszer�en juttatt�k az SZDSZ dirig�ci�ja mellet a t�nk sz�l�re. Ezen  rutinr�l eml�kezett meg  a Magyar Nemzet  2011 janu�ri sz�ma a k�vetkez�k szerint: „Az elm�lt id�szak esem�nyei egy�rtelm�en bizonyi-tott�k, hogy az MSZP �s az SZDSZ  a nemzeti �rdekek v�delme helyett a p�nz�gyi befektet�k �s a multinacion�lis c�gek �rdekeit szolg�lt�k.

Ilyen hinterland  alapj�n indult meg a m�diat�rv�ny legcsek�lyebb  ismerete n�lk�l annak a g�tl�stalan sajt� �s EU parlamenti  b�r�lata �s Orb�n Viktor szem�lyesked�ss� fajul� meg-t�mad�sa, amelynek folytat�sak�nt az EU  szocialist�k frakci�vezet�je Martin Schulz, �s  Daniel Cohn-Bendit  a  z�ld-frakci� vezet�je bemutatott  egy  norm�lis politikushoz m�ltatlan, otromba  produkci�t az EU parlamenti �l�s�n.

Haz�nkat, a Fideszt �s Orb�n Viktort �rt m�ltatlan t�mad�soknak azonban vannak pozit�v vet�letei is.  Egyre t�bben d�bbenhetnek r� arra, hogy :

• mit is k�pvisel az MSZP �s az SZDSZ
• kinek �s milyen vil�guralmi  c�lokat  szolg�l az EU
• �s  hogy a kis nemzetek  csak gyarmati szerepet t�lthetnek  be az uni�ban.

A magyar korm�nyt �s a m�g�tte �ll� p�rtokat (Fidesz,.KDNP,)  pedig a  szorosabb �ssze-fog�sra, az  elt�k�ltebb, �s  hat�rozottabb ki�ll�sra k�sztethetik a fenti jelleg�, s ind�t�k� t�mad�sok. Az elt�k�lt, a megalkuv�s n�lk�li  nemzetszolg�lat  bizony�t�s�ra a Fidesznek sz�ks�ge is van t�bb  kor�bbi belpolitikai „baki” mellett;  az izraeli Likud p�rttal fenn�ll� testv�rp�rti kapcsolatokb�l, �s   Martonyi J�nosnak a  zsid�k  vil�guralmi terveit   k�pvisel� �s  szervez�  Bilderberg csoporti  �l�s�n val� rendszeres r�szv�tele miatt jogosan felmer�l�  aggodalmak, f�lelmek, bizalmatlans�gok  eloszlat�sa �rdek�ben..

Ezenk�zben a Korm�ny a  d�nt�sei sor�n legyen figyelemmel Ady Endre felh�v�s jelleg� figyelmeztet�s�re is:

„Ha valaki egyszer magyarba r�g, mintha kedvet kapna hozz�” . �s tarts�k magukat az al�bbiakhoz  is :"�rts�tek meg m�r j�hiszem�en opportunista bar�taink, hogy kis nem-zetnek m�g l�legzetet vennie is radik�lisan kell "(1902)

 Ut�irat:

A p�rt  jellemzi vezet�j�t, �s ford�tva is. a vezet� jellemzi a p�rtot.

Szanyi Tibor MSZP eln�ks�gi tag:

--- A XIII ker. janu�ri, a Millenniumi �nneps�gsorozat els� �nkorm�nyzati �l�s�n  : mell�n teny�rnyi v�r�s csillaggal  egy dobog�n t�ntet�leg  �llt, �s nem �nekelte a megnyit� Himnuszt. (M.Nemzet  2002 jan.11)

---"Orb�n egy mocskos csal� �s tolvaj "  …"sunyi kis bajkever�" "Orb�n t�nyleges b�n�z�"  "Orb�nn� ell�se… (M.Nemzet 2001 dec.18 �s dec.29)

---1956 okt�ber 23.-a "igazi szocialista forradalom volt." M.Demokrata 2003 nov.6)

---"Ugye az volt a k�rd�s, hogy melyik elvetem�ltebb ? Nos meglehet hogy t�nyleg Orb�n, ugyanis Hitlerr�l meg Sztalinr�l is mondj�k, hogy am�gy szorong�s emberek voltak."(M.Nemzet 2001 dec.18)

SZDSZ p�rt

S�ddeutsche Zeitung n�met liber�lis �js�g az SZDSZ-t par exellence ( a sz� szoros �rtelm�ben) a budapesti zsid� �rtelmis�g p�rtj�nak jellemezte (Vas�rnapi �js�g 2001 12.21) Ennek jegy�ben  lett a Szent Korona Sv�jci sapka, a Szent Jobb tetem cafat, a Himnusz elavult dal stb.

2011 febr. 1

Gr�f Endre  k�zgazd�sz

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s