A közbiztonsági szolgálat teljesítésére rendelt őrtestület. Francia intézmény, amelynek tulajdonképpeni alapját I Napóleon vetette meg, s jelenleg majdnem minden államban megvalósult. (1912)

Feladata: működési területén a személy és vagyonbiztonságot megóvni, a békét és közrendet fenntartani.

Vidéken a csendőrség, városokban a rendőrség látta el a közbiztonsági feladatokat.

„A magyar királyi csendőrség  a közbiztonsági szolgálat teljesítésére rendelt katonailag szervezett őrtestület”

Az európai minták alapján került megszervezésre. Az első világháború előtt is volt csendőrség az Osztrák-Magyar Monarchia idejében is. A háború után 1925-ben alakult ki végleges szervezeti rendje, amely 1945-ig állt fenn a II.-ik Világháború végéig. A vidék rendfenntartó szervezete volt, mert a városokban rendőrség látta el ugyanezen feladatokat.

Faluhelyen „ A csendőr volt az állam első számú képviselője. A testület tekintélye, a tőle való félelem olyan nagy volt, hogy egy-egy járőr megjelenése sokszor már önmagában is elég volt az elégedetlen, lázongó tömeg szétoszlásához , vagy egy kocsmai verekedés, botokkal és késekkel felfegyverzett résztvevőinek lehűtésére.”

Egy csendőrnek adni kellett a megjelenésére és viselkedésére. Mindig ápoltnak és tisztának kellett lennie. Kötelező volt számára az udvariasság , az „úri modor”.

Csendőr csak 170 cm és annál magasabb, erős felépítésű,  6  elemit végzett, környezettanulmány révén leinformált 20 éves, illetve idősebb férfi lehetett, s  a középparaszti  rétegből származtak

A legénység utánpótlását mindvégig paraszti sorból származókkal oldották meg, így biztosítva, hogy a nép között élő, működő és védő testület állománynak zöme ugyanebből a közegből kerüljön ki.

Nem csak a 6 elemi elvégzését, írni-olvasni és számolni tudást kellett igazolni, hanem az illetékes őrsparancsnok kikérdezte a jelentkező falújának plébánosát, lelkészét, a jegyzőt vagy a bírót, de még a szomszédokat is a leendő csendőr személyéről és annak családjáról

Három éves kiképzést kaptak elméleti és gyakorlati vonatkozásban. A továbbképzés állandó és folyamatos volt a rendőrőrsökön.

A csendőrség vezetése nem tűrte el a spicces, vagy részeg csendőrt.

A jelmondatuk: „Híven, becsülettel, vitézül”

Nősülés 28 éves kortól vált lehetővé külön engedélyezési eljárást megelőzően és a választott teljes körű leinformálása mellett. Egy-egy őrsön 20 %-nál több nős csendőr nem lehetett. A csendőrőrsön  laktak a házasok is, ahol a teljes ellátás biztosítva volt. Legkevesebb 6 évet le kellett szolgálni.

Illetményük: Próbacsendőr 25 pengő és 7.5 pengő legénységi pótdíj, és közétkeztetési pénz. Az alapilletmény és a legénységi pótdíjak szolgálati idő függvényében növekedtek.

Csendőr tízparancsolat:

1. Megemlékezzél arról, amivel Istennek tartozol !
2. Én vagyok a te hazád: Nagymagyarország !
3. Hűséged, becsületed, vitézséged nem eladó !
4. Légy erkölcsös, józan életű, engedelmes !
5. Tiszteld elöljáróidat, mint atyádat: szeresd bajtársaidat, mint tenmagadat !
6. Tanulj és tudj: a tudás a második fegyvered !
7. Védd a másét, a magadét ne pazarold !
8. Mögötted a törvény, előtted is ez legyen !
9. Igazolatlanul ne vádolj, fegyvered ártatlant ne bántson !
10. A család szentély: ha magadnak nincs, őrségedben megtalálod !

A csendőreskü szövege

 „Én ünnepélyesen esküszöm a mindenható Istenre, hogy Főméltóságú vitéz nemes nagybányai Horthy Miklós,  mint Magyarország törvényesen megválasztott kormányzója, a magyar alkotmány, s hazánk szentesített törvényei iránt hűséggel és hódolattal viseltetem.

            Esküszöm, hogy kötelességeimet, mint a m. kir. csendőr a közrend, a közcsend és a közbiztonság szolgálatában az idevonatkozó utasítások szerint, mint katona  pedig a haditörvények és szabályok szerint mindenkor és mindenben teljesítem, haza és nemzetellenes, vagy olyan irányzat szolgálatába, amely a hadsereg vagy a csendőrség katonai fegyelmét aláásni igyekszik nem lépek, semmiféle titkos társaságnak nem vagyok és nem leszek tagja. Minden körülmények között csakis a szolgálat, a kormányzó és az állam javát mozdítom elő, a törvények, elöljáróim és feljebbvalóim parancsának készséggel engedelmeskedem és a szolgálati titkot híven megőrzöm. Isten engem úgy segéljen, ÁMEN !”

A csendőr szolgálat közben megfigyelte a gyanús személyeket és a vidéket, ellenőrzést végzett, körözést hajtott végre, bűnt előzött meg, katasztrófát hárított el, tömeget oszlatott, karhatalmi segélyt adott, biztosított és tájékoztatott. Eközben figyelmeztette, igazoltatta, kikérdezte, feljelentette, elővezette, elfogta, megbilincselte a vele szemben álló személyt, szükség esetén kényszerítő eszközöket alkalmazott, illetve fegyvert használt.

A csendőr nem szolgálhatott azon a környéken, ahol ismerős volt.

Akkor is köteles volt feladatát ellátni, ha éppen szolgálaton kívül észlelt törvényellenes cselekményt.

A csendőrségi munka legjellemzőbb része a járőrözés volt. A járőr két tagból állt, járőrvezetőből és a járőrtársból. A járőrszolgálatba lépés előtt úgy a járőrvezető, mint a járőrtárs igen alaposan felkészült, rendbe hozta felszerelését s fegyverzetét, térképen tanulmányozta a terepet.

A szolgálatra felkészült járőrt az őrsparancsnok kikérdezte, eligazította, fegyverereiket, ruházatukat  ellenőrízte. A járőr ezek után elindult előre meghatározott útvonalának leportyázására. Ezt a járőr és az őrsparancsnokon kívül senki más nem ismerte, az útvonal minden alkalommal más volt . 4 km/óra menetsebességgel haladtak. A portyázás időtartama 16-35 óra között mozgott.

A portyázáshoz  tartozott  az u.n. lesvetés. Ezt  általában elhagyatottabb területeken, erdőkben, gyanús elemek számára alkalmas rejtekhelyek közelében tették, nappal és éjszaka egyaránt.

Az útvonal leportyázását a  kijelölt útvonalba eső hivatalos helyek (pl.jegyző hivatal, vasútállomás, gyár, katonai vagy egyházi objektum, uradalmi központ stb.) pecsétjével igazolták a járőrlapon.

Felszerelése: Manlicher ismétlőpuska, négyélű, csak a csendőrség számára rendszeresített  65 cm hosszú  döfősszurony. A puskához 20 töltény tartozott. Továbbá : kézbilincs, fűzőlánc, különféle űrlapok és jegyzőkönyvek, íróeszközök. Előre megszabott útvonalon kellett haladnia. Egy csendőr egy évben kb. 2860 km.-t gyalogolt, méghozzá az időjárási körülményektől függetlenül, azaz hóban-fagyban, tűző napon, vagy éppen zuhogó esőben. Havonta 180 órát kellett járőrözés közben eltöltenie, aminek egyharmada pihenő, vagy les volt..

A csendőrjárőr az úttest jobb oldalán a járda mellett halad

Fegyverhasználat: a puska, kard, szurony. A legfontosabb tárgyi eszköz a kakastollas kalap és a szuronyos puska volt.

Kényszerítő eszközök: puskatus, kardmarkolat ütés, fegyverhasználat.

Fegyverhasználattal kötelező volt élni más megvédésére, felfegyverzett egyén ellen aki  fegyverét nem teszi le, menekülő gyanúsított ellen. Csak akkor lőhetett, ha nem voltak ártatlanok a tűzvonalban. A fegyverhasználat  lábra irányuljon és utána el kell látni a sebesültet.

A jogtalanul, vagy elmulasztotta használni fegyverét akkor, amikor ez kötelező lett volna, súlyos esetekben több évi börtönbüntetéssel  sújtották, és eltávolították a testületből.

Köteles,de elmulasztott, illetve jogtalan fegyverhasználatot szigorúan büntették. Fegyver-használattal kapcsolatos biztos büntetéssel végződő fegyelmi eljárás csak „gyávaság” (azaz jogszerű fegyverhasználat elmulasztása ) vagy lefegyverzés esetén volt várható. A szorongatott bajtársnak cserbenhagyása „gyávaságnak” minősült.

A csendőrség működésének kezdetétől számított egy évtizeden belül ugrásszerűen javult  a magyarországi közbiztonság helyzete.

Az 1890 és 1918 között 85 %-os volt a bűnfelderítés aránya.

1907-ben 71900 bűnesetből 66.287-et derítettek fel (92.2 %)

1909-ben 3303 emberélet elleni bűncselekményt követtek el, ebből 3250-et nyomoztak ki (98,4 %)

1818 rablás és zsarolás közül 1582-re derült fény.(87%)

A 833 szemérem elleni bűntettből 832 esetben találták meg  tettest (99.9%)

Csendőrőrsön  laktak, még a családos csendőrök is.

Illetményük: Próbacsendőr 25 pengő és 7.5 pengő legénységi pótdíj, és közétkeztetési pénz. Egy őrmester jövedelme havi 110 pengő, tiszthelyettesé 157-190 pengő.  Az alapilletmény és a legénységi pótdíjak szolgálati idő függvényében növekedtek. Többféle  címen járt pótdíj  pl. közétkeztetési pénz,  családi pótlék, áthelyezés esetén teljes költségtérítés stb.

Nugdíjjárulék legénységnél 1 %, tiszteknél 1.5 %. Ingyenes orvosi ellátás, családtagoknak kedvezményes kórházi ellátás és ingyenes gyógyszerellátás.  50 %-os vasúti és hajózási kedvezmény járt.

Kilenc év és hat hónap után saját kérésre nyugdíjba lehetett vonulni. A nyugdíj alapja az utolsó  12 hónap illetménye és közétkeztetési pénzének összege. 10 év után a jövedelem 40 %-a , és  szolgálati évenként + 2 %. A 60 év felettieknek a bér 100 %-a.

Szervezeti felépítése:

Az országos parancsnokság Budapesten működött csakúgy mint az országos  hatáskörű szervek.

Országosan volt  7 Kerület, 30 Osztály, 93 Szárny, 27 Iskola, 209 Szakasz, 853 Őrs. Összlétszám 1925-ben  12.000 csendőr.

Könyvhivatkozás:

Kaiser Ferenc: „A Magyar Királyi Csendőrség története a két világháború között „(Révai Új Lexikon IV kötet)

Gróf Endre közgazdász

Az interneten közzétett írás hozzászólására  reflektáció :

Válasz Lászlónak  -az interneten közzétett  írással kapcsolatos hozzászólásra regálva.-

Ha egy múltbeli, történelmi helyzetről, szervezetről beszélünk természetesen nem arról van szó, hogy azt  egy-az egyben át kívánja bárki is ültetni a jelen körülmé-nyek közé. Gondolom amikor a West Point amerikai katonai akadémián a 907-es idők magyar pozsonyi csatáját tanítják, senki nem gondol  arra, hogy annak ruhá-zatát, fegyverzetét, a viselt  fejfödőjét  át kellene a jelenbe ültetni. Ilyen példáknál  annak szellemiségét, szervezettségét, a végrehajtás jogait és kötelezettségeit, hatásmechanizmusát ,  hatékonyságát, és nem az akkori fizikai mibenlétét kell figyelemfelkeltés jelleggel értékelni, tanulmányozni  

Egyébként  nem az  a meghatározó, hogy mi a rendvédelmi szervezet elnevezése, fegyverzete,  ruházata, milyen kalapot visel, hanem milyen  szellemiség  alapján áll. A  cikkben említett szellemiség  fennállása esetén nem fordulhatott volna elő azonosítatlan szemkilövés, megtaposás, ártatlan emberek testi épségének veszé-lyeztetése. Egy  cikkbeli  alapon álló szervezet esetében csak annak  kellene félnie –de annak viszont  nagyon- akinek erre valós okai vannak.

Hát ez volt az ismertetés aktualitása és célja is.

Gróf Endre közgazdász

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés