Els� r�sz

1. Az �llami megeml�kez�sekr�l �s  a holokausztokr�l.

Az  orsz�gok, nemzetek  k�z�let�nek   term�szetes  folyam�nyai az �llami  megeml�kez�sek, a tisztelet-ad�sok , amikor-is  felid�z�sre ker�lnek a t�rt�nelem sikeres , avagy gy�szos t�rt�-n�sei, amikor megid�zz�k t�rt�nelmi nagyjainkat,  �s amikor fejet hajtunk a haz��rt  �let�ket �ldoz� h�seink eml�ke el�tt.

Hogy egy orsz�g  egy adott id�pontban milyen t�rt�nelmi esem�nyt v�laszt ki, kiket tart  leg-ink�bb �rdemesnek  p�ldak�pk�nt, vagy mement�k�nt  �ll�tani a jelen nemzed�k sz�m�ra,, avagy a sz�mtalan t�rt�nelmi esem�ny k�r�l melyeket  k�v�n a h�si helyt�ll�s p�ld�jak�nt  kiemelni, az  mindig a regn�l� korm�ny  politikai identit�s�t�l, nemzeti  elk�telezetts�g�t�l f�gg. �gy  ennek ered�jek�nt kifejezi, megmutatja  azt is, hogy milyen a regn�l� korm�nynak az  orsz�ghoz, a nemzethez  val� viszonya, k�t�d�se. Vagyis  a megeml�kez�sen kereszt�l mik�nt szolg�lja  a nemzeti identit�s er�s�t�s�t, a haza ir�nti  szeretetet, elk�telezetts�get amely, ha kell �gy mozg�s�that�v� v�lhat �ldozatok meghozatal�ra, ak�r a honnak �nfel�l-doz�sig terjedhet� megv�d�s�re is.

Teh�t a megeml�kez�seknek mindenk�ppen   a nemzeti identit�st,  a hazaszeretetet, a nemzeti �nbecs�l�st, a nemzeti �ntudat felemelked�st,  �s ezen kereszt�l is  -p�tosz- szer�nek hat� kifejez�ssel �lve- az egyetemes k�zj�t  kell szolg�lnia, hiszen tulajdonk�ppen ez�rt j�n  l�tre, ez a l�nyege, ez az  �rtelme.

M�r maga az a t�ny, hogy mi�rt Magyarorsz�g k�v�nja megrendezni a zsid� holokauszttal  kapcsolatos megeml�kez�st , s nem annak t�rt�nelmi v�grehajt�ja  N�metorsz�g , gondolko-d�sra k�szteti  az orsz�g politikai esem�nyeit figyelemmel k�s�r� �llampolg�rt. 

E k�rd�sre

-az eml�kez� szervezet �sszet�tele;  az  id�k�zben  elhangzott  korm�nyzati  �s

zsid� szervezeti  megnyilv�nul�sok; a kommunista  b�n�s n�p szlogen �letre kelt�se; a brut�-lis t�rt�nelmi hamis�t�sok; �j magyar �st�rt�net kre�l�sa stb, �s

-a rendk�v�l elt�lzott anyagi r�ford�t�sok, amelyek a rendezv�nyeket �s �j  em-

l�khelyek l�tes�t�s�t illeti ,�s a meghurcoltak magyar �s zsid� k�z�tti  tetemes  t�mogat�sbeli k�l�nbs�gek szolg�lnak magyar�zatul.

A k�l�nb�z�  bel �s k�lf�ldi  megnyilatkoz�sokb�l   �gy t�nik, hogy a megeml�kez�s csak egy eszk�z arra, hogy a rendezv�nyek sorozat�ban   Magyarorsz�got b�n�s n�pp� ki�lthass�k ki, megal�zz�k, kiszolg�ltatottabb� tegy�k  gyarmati helyzet�ben mind anyagilag, mind men-t�lisan  a Simon Peresz izraeli eln�k �ltal meghirdetett  t�vlati program, vagyis  felv�s�roljuk Magyarorsz�got c�l miel�bbi el�r�se �rdek�ben.  

M�r  az egy �ves id�beli kiterjeszt�s, �s az ezen id� alatti  tetemes anyagi �ldozatot k�vetel� eml�khelyek  l�tes�t�sei, �s az �jabb zsid�  k�rt�r�t�si  �sszegek meg�t�l�sei is erre utalnak.   Boros P�ter  volt minisztereln�k a   Magyar H�rlap 2014 febr. 5  sz�m�ban meg is jegyzi   „Visszat�rt a b�n�s n�p r�kosista koncepci�ja”

Az  elnevez�s  is sugallni  k�v�nja  a magyars�g  b�n�s volt�t  mert  „Magyar” Holokauszt Eml�kbizotts�got �ll�tottak fel, �s  nem a Zsid� holokauszt  magyarorsz�gi eml�kbizotts�g�t, hogy  m�r  -ab ovo-  az elnevez�ssel is  megkezd�dj�n a n�p b�ntudat�nak felkelt�se, bein-d�t�sa.

A holokauszt  sz�t egy�bk�nt minden el�jel n�lk�l haszn�lj�k a cionosta �s szervilis  tud�-s�t�sok, amin kereszt�l  a szid� holokauszt kiz�r�lagoss�g�t  akarj�k  kifejezni, mintha csak ez lett volna az egyed�li, a legnagyobb,  �s egy�ttal  „egyetemes” is  eleddig   a vil�gon.

Mag�t a  holokauszt megnevez�st egy�bk�nt csak a hetvenes �vekt�l kezdve haszn�lj�k, amelyet a "L. Holicauste " , Elie Wiesel  "Naut" (�jszaka) c�m� k�nyve alapj�n  k�sz�tett film n�pszer�s�tett. ( Roger Garaudy :"Az izraeli politik�t megalapoz� m�toszok c.k�nyv 134.old.)  A zsid�k ebb�l a Hollywoodban k�sz�lt amerikai filmb�l vett�k �t a kifejez�st, s tett�k �ltal�noss� .Felismert�k ugyanis, hogy  a II. Vil�gh�bor� �ltal leig�zott eur�pai  �llamokban j� lehet�s�g  k�n�lkozik arra, hogy  egyed�l�ll� jelleggel, -a t�rt�nelemben eleddig n�pess�g, vagy  vall�si csoport r�sz�re soha nem alkalmazott m�don- a deport�lt zsid�k ut�n  k�rt�r�t�st k�veteljenek. 

(Norman G. Finkelstein: „A holokauszt ipar.Godolatok a zsid� szenved�s t�k�s�t�s�r�l)

Holokauszt, azaz n�pirt�s a t�rt�nelem sor�n t�bb is volt, kegyetlenebb, bizony�tott, �s  nagyobb m�rt�k� is.

Megd�bbent�nek fog hatni, hogy az els� szervezett �s t�meges n�pirt�st �ppen a zsid�k haj-tott�k v�gre, amit minden �vben  h�rom napos tivornya keret�ben   „Purim” elnevez�ssel meg is �nnepelnek.

„Purimot annak eml�k�re tartj�k, hogy a perzsa vil�guralkod�, Ahasv�rus kir�lynak (I. Xer-x�sz, i. e. 485-465) idej�ben, H�m�n nev�  f�minisztere „igyekezett elveszteni minden zsi-d�t”^[ �s ez�rt 10 000 t�lentom ez�st�t is  aj�nlott fel a kir�lynak. Azonban  a meghalt kir�lyn� hely�be befurakod�  Eszter  �s zsid� nagyb�tyja, Mordech�j (M�rdokeus) k�zben-j�r�s�ra a zsid�k nemcsak  megmenek�ltek a kiirtat�sukt�l, hanem szabad kezet kaptak –  bibliai Eszter k�nyve szerint – ellens�geik meg�l�s�re. �gy 76 ezer perzs�t irtottak ki.

A fent elk�vetett , a  zsid�k �ltal v�grehajtott n�pirt�s  kegyetlens�ge az akkori �ld�kl� k�zi eszk�z�kkel  elk�peszt� bestialit�s jelleg� volt..  M�ret�t tekintve pedig az akkori n�pess�g nagys�g�hoz  m�rten minden tov�bbi n�pirt�st megel�z..

Tov�bbi  n�pirt�sok, holokausztok:

Az �szakamerikai  indi�nok kiirt�sa, holokausztja  a  t�rt�nelem legnagyobb n�pirt�sai k�z� soroland�k. Ezen n�pirt�s talaj�n  alakult  meg az USA,  amelynek  kor�bbi eln�kei, �s a ma regn�l�  B�ke Nobel-d�jas eln�ke Obama is -szinte t�rt�nelmi hagyom�nyk�nt-   v�ltozat-lanul folytatja  n�pirt� h�bor�it.. (pl.Irak , Afganiszt�n, L�bia, Egyiptom., Sz�ria )

 Belgium kir�lya  II. Lip�t 10 milli� kong�i hutu kiirt�s�t rendelte el  1898-1908.ig 

(Magyar Nemzet  2014 jan 24)

1932  �s 1933-ban 8 milli� ukr�nt �heztettek hal�lra, k�zt�k egy milli� gyermeket.

(Magyar Demokrata 2013 �pr. 10.)

A XX.ik sz�zad  legnagyobb szab�s�  n�pirt�st  pedig a zsid� sz�rmaz�s� Marx �s Engels  elm�lete alapj�n  az �gynevezett kommunizmus alatt hajtott�k v�gre, Eur�p�ban tev�lege-sen zsid�k vezet�s�vel, ir�ny�t�s�val, v�grehajt�s�val..

                                                                    milli�

Szovjetuni�ban          20

K�n�ban                      65

�szak-Kore�ban           2                              

                                   Kambodzs�ban             2

                                   Afganiszt�nban            1.5

                                   Kelet-Eur�p�ban          1     

�sszesen k�zel sz�z milli� embert .a vil�gban.

Magyarorsz�gon az 1919 �vi  komm�n alatt  pedig  

                                                                                    „ az eg�sz magyar polg�ri k�z�poszt�lyt sz�tvert�k, a magasan kvalifik�lt szakmunk�s r�teget elt�ntett�k, a gazdaparaszts�got sz�tzi-l�lt�k, a hazai �rtelmis�g jelent�s r�szt�t  emigr�ci�ba  k�nyszer�tett�k , t�bb ezer embert elpuszt�tottak” .(Schmidt M�ria „Egyazon m�rc�vel” )

Az 1919-es komm�n  133 napja alatt  Kun B�la  vez�nylet�vel  fenn�ll� u.n. Tan�csk�z-t�rsas�g  „ vezet�i forradalmi b�r�i, karhatalmi parancsnokai v�dbiztosai nagyr�szt zsid�k  voltak. A 45 n�pbiztos �s n�pbiztos-helyettes k�r�l csak 15 tartozott a kereszty�ny hitfele-kezetek tagjai k�z�. 590 embert �ll�tottak bit�fa al�,vagy l�ttek agyon” (Vaskorona: Kubinyi Ferenc)

A II.-ik vil�gh�bor� ut�ni 45 �ves zsid� uralom alatt az �VH  (�llamv�delmi Hat�s�g , amely szervezet vezet�s�nek kb.70 sz�zal�ka zsid� sz�rmaz�s� volt) folytatott n�pirt�st. A politikai elit�ltek sz�ma 1946 �s 1956 k�z�tt 4.679 , a kiv�gzettek sz�ma el�rte az �tsz�zat. 1956 miatt 1963-ig pedig 21.588 f�t �t�ltek el, s a kiv�gzettek sz�m a –pontos adat nem ismert-360 f�re tehet�.                                         

(Kiszely G�bor: �VH Egy terrorszervezet t�rt�nete)

A n�pirt�s a vil�gban  v�ltozatlanul  tov�bb folytat�dik.:

Az  ENSZ  t�tlens�gnek  beill� �gyk�d�se tette lehet�v� az 1994-es ruandai n�pirt�st,amelyet  az akkori USA eln�k Bill Clinton nagyst�l�en polg�rh�bor�nak min�s�tett.

Err�l a n�pirt�sr�l  Philip Gourevits 1998-ban megjelent k�nyv�nek el�szav�ban megjegyzi: Ruand�ban a tuszikat egyszer� boz�tk�sekkel h�romszor akkora sebess�ggel gyilkolt�k le, mint a zsid�kat a holokauszt idej�n…” (N�pirt�sok a XX. Sz�zadban: Lovas Istv�n)

Ma pedig:

              a cionista vil�guralom  megval�s�t�sa �rdek�ben az USA  cassus bellik  (h�bor�s ind�t�k)  kre�l�s�val, t�volr�l ir�ny�tott dnorok bevet�s�vel   �rt ki �s  tesz f�ld�nfut�v� milli�kat,

              Izrael  a palesztinok  ki�heztet�s�vel (G�zai �vezet), ter�let�k elrabl�s�val, n�p�nek puszt�t�s�val  hajt v�gre holokausztot.

B�ven van teh�t mire eml�kezni, �s �vni a vil�got, az emberis�get mindenfajta t�megpuszt�-t�st�l, n�pirt�st�l, holokausztt�l. �ppen ez�rt  a megeml�kez�s c�lj�nak , az �ldozatok el�tti f�hajt�son t�l a megel�z�st, az elrettent�st  kell, kellene szolg�lnia.

2.A megeml�kez�s orsz�g �s magyars�gtudat ellenes jellege

A korm�nyzati megnyilatkoz�sok  –meg nem bocs�that� szervilizmussal-  ind�t� hangot adtak a magyar n�pnek  a zsid� holokauszttal kapcsolatos  b�ntudat �breszt�s�re L�z�r J�nos  minisztereln�ks�gi �llamtitk�r  al�bbi kijelent�seivel:

 …. t�rv�nyer�re kell emelni az eml�kez�s parancs�t, �s a felejt�s tilalm�t, a bocs�nat k�r�st pedig a nemzeti identit�s r�sz�v� kell tenni…mert a magyar �llam  k�tszeresen is b�n�s volt a holokausztban, mert nem v�dte meg saj�t polg�rait, mert seg�dkezett , er�-forr�sokat adott  a n�p�r�shoz.”(Magyar Nemzet 2014 jan.29)

Ilyen t�rt�nelemhamis�t�, hazug, nemzetellenes kijelent�sekre  magyar, vagy ak�r csak ma-gyar �rzelm� �llampolg�r soha nem vetemedne. �s ilyenek vannak  korm�nyzati poz�ci�kba. !

Ilyenekt�l v�rjuk  a haza, a nemzet �rdek�nek v�delm�t !?

De ezzel m�g nincs is v�ge a nemzet gyal�z�snak, s�t a hivatalos  megnyilatkoz�sok  m�r el�rt�k a nemzet�rul�snak min�s�thet� szintet is..

Martonyi  J�nos k�l�gyminiszter kijelentette, -aki egy�bk�nt rendszeresen r�sz vesz a zsid� vil�guralom szervezet�nek, a Bilderberg  Csopotnak �ves �l�s�n is, - nyilv�n az instrukci�k felv�tele c�lj�b�l-  m�r tov�bb megy �s   azt mondja:

„ A magyars�g legnagyobb traum�ja a zsid� holokauszt „

Ha a fenti kijelent�st  mag�n emberk�nt tenni, �gy  egy�ni   hovatartoz�s�nak megvall�sak�nt  kifog�s al� nem eshetne. Azonban  Magyarorsz�g  k�l�gyminiszterek�nt ,  �gy v�lem  ez m�r nemzet�rul�s. Martonyi  nem Izrael k�l�gyminisztere. B�r lehet  hogy � m�r az izraeli Likud p�rt �ltal  kit�z�tt j�v�t(l�sd:Simon Peresz kijelent�se )vizion�lja, s a neoliber�lis cionista vil�g-politika haz�nkra  alkalmazott Bilderberg csoporti  programj�t  ismerve  tette kijelent�s�t.

 K�r�si Csaba  Magyarorsz�g ENSZ k�pviselet�nek vezet�je:

a magyar �llam b�n�s volt a holokauszban, mert nem v�dte meg  saj�t �llampolg�rait…

Balog Zolt�n emberi er�forr�s miniszter a zsid� oktat�si kerekasztallal �rt al� meg�llapod�st arr�l, hogy a Nemzeti alaptantervben hogyan tan�tj�k majd a j�v�ben a zsid� holokausztot, els�sorban azt

a k�z�s  zsid�-magyar t�rt�nelmet, ami t�bb mint ezer �ves

(Magyar Nemzet  2014 jan.14.)

Ekkora t�rt�nelmi hamis�t�sokra  m�g a Habsburgok sem vetemedtek, amikor Budenz �s Hunfalvi r�v�n kital�lt�k a fin-ugor sz�rmaz�si elm�letet.

A fenti  nyilatkozatok  nemcsak v�rforral�an elk�peszt�ek, de egyszer�en �rtelmezhetetlenek is, olyannyira, hogy az olvas�t, a  nyilatkozat tev�k  pillanatnyi  tudathasad�sos, vagy m�g-ink�bb idegen �rdek�,  magyar-ellenes  �llapot�nak felt�telez�s�re  predesztin�lj�k.  

A kijelent�sek c�lja persze egy�rtelm�: minden eszk�zzel elvenni a nemzet m�ltj�t., mert :

-   „aki� a m�lt, az� a j�v� Orwell(Magyar Demokrata 2004.okt.28)

                        -   „Csak addig �l egy nemzet, am�g van hagyom�nya”  Sz�chenyi Istv�n”

                        -    Nap�leon megk�rdezte Francois Tallenyardot, hogy mit tegyen a    

                              Magyarokkal  ?  "Vedd el a n�p m�ltj�t , �s azt teszel vel�k  amit akarsz."

                        -   Sz�chenyi �rta De�k Ferencnek 1957-ben „Az a n�p, a melyik elfelejti   

                             m�ltj�t, az a n�p kipusztul

Ezen korm�nyzati nyilatkozatok ut�n nagyon term�szetes, hogy a kijelent�sekkel buzd�t�st kaptak haz�nk �s magyars�gunk elleni �sszt�z megind�t�s�ra:

-          a magyarorsz�gi zsid� �s cionista  szervezetek,

-          a p�rtokba �s civil szervezetekbe be�p�lt  nemzetis�gi �s cionista neoliber�lis szem�lyek   

-          az egy�bk�nt is magyar-ellenes k�lf�ldi  szem�lyek (Con Bendit, Walter Sczulcz , ? �s

-          a zsid� vil�guralmat szolg�l� �llamok, szervezetek (pl. Izrael, USA,  EU) 

A fenti b�tor�t� magyars�gellenes korm�nyzati kijelent�sek  k�vetkezm�nye az is, hogy  t�bb sz�z, a vil�g minden t�j�r�l �sszeverbuv�lt  rabbi fog j�nni  m�rcius v�g�n Magyarorsz�gra, hogy fizikai fenyegetetts�get is  jelent� m�don tov�bbi nyom�st gyakoroljanak nemzet�nkre   erk�lcsi,  politikai, �s tov�bbi  anyagi  el�ny�k megszerz�se c�lj�b�l..

�gy v�lik egy nemes sz�nd�k�  kezdem�nyez�s az orsz�gim�zs rombol�s�nak eszk�z�v�, s veti fel sz�ks�gszer�en Gy�ngy�si M�rtonnak a kett�s �llampolg�rs�ggal  kapcsolatba hozhat� vesz�lyekr�l sz�l� felh�v�s�nak realit�s�t,  aktualit�s�t.

Aki pedig - mint �n is- meg�rte ezt a korszakot, �s r�szese volt a deport�l�sok  l�tv�ny�nak,  hat�rozottan visszautas�thatja a mai hatalomnak a cionista  haszonszerz�st  szolg�l� nemzet-ellenes megeml�kez�si m�dj�t.

Mindem t�lz�s n�lk�l t�rt�nelmi m�ltunkra, �s mai jelen�nkre hivatkoz�ssal  kijelenthetj�k,

hogy

 bocs�natot k�rnie  nem Magyarorsz�g, hanem  �ppen a zsid�k r�sz�r�l lenne k�telez�en sz�ks�ges, �s nem is egyszer, de sz�zszorosan is

- az 1919 -es kommun�rt,

- a 45 �ves szocialista  �VH-s r�muralom�rt �s

- azok�rt a mocskol�d�sok�rt, amikkel  folyamatosan t�madj�k    

   Magyarorsz�got, t�rt�nelmi relikvi�inkat �s magyars�gunkat.

A jelenkori  gyal�zkod�s  „inv�zi�j�t” a Szabad Demokrat�k Sz�vets�ge (SZDSZ) p�rt, ind�totta el, -amely p�rtot a  S�ddeutsche Zeitung n�met liber�lis �js�g  par exellence .- a sz� szoros �rtelm�ben- a budapesti zsid� �rtelmis�g p�rtj�nak jellemezte. (Vas�rnapi �js�g 2001.12.21)-  ind�totta el 1990-ben  a „R�zsadombi paktum” szellem�ben a „Tudjuk, merj�k,tessz�k” szlogennel f�mjelzett  rendszerv�lt�ssal egyidej�leg Landeszmann Gy�rgy rabbi kijelent�s�vel:

„Ha felsoroln�nk azoknak a zsid�knak az �rt�keit a magyar kult�r�ban, amit ha kivonn�nk Magyarorsz�gr�l, akkor nem maradna m�s, mint csak a b�gatya �s a f�ty�l�s barack”

 A fenti kijelent�st   sz�mtalan  gyal�zkod�s k�vette, melyekb�l n�h�ny kiemelt p�lda:

-          Kiss J�nos 1990-ben SZDSZ eln�k  : " A szent Korona egy sv�jci sapka "

-          Friderikusz S�ndor: Kis n�p kis cs�csel�k stb.

Ezeknek a magyargyal�z� kijelent�seknek  egyfajta �sszefoglal�s�t -Seszt�k �gnes a Magyar Nemzet 2009 �prilis 16.-i sz�m�ban „Kov�cs Pisti �s az SZDSZ” c�m� cikke tartalmazza: 

„A liber�lisokn�l emberi m�lt�s�ga van a cig�nyoknak, a  homoszexu�lisoknak, a leszbiku-soknak, a tranvesztit�knak, mindenfajta rend�-rang� aberr�ltnak vagy szexu�lis kisebbs�-gnek. De nincs emberi m�lt�s�ga a t�bbs�gi magyar t�rsadalom tagjainak. A liber�lisok h�vt�k �letre azt a hiszt�rikus �llapotot, amelyben megsz�letett a fasiszta magyar, az irre-denta magyar, a rasszista magyar, az antiszemita magyar, a gy�l�lkod�, �rval�ny-hajas fajmagyar, a Fidesz-n�ci, a n�ci magyar vagy magyarkod� magyar. Element�ris d�hvel rontanak neki mindennek, ami k�z�s jelk�pk�nt forrassza egybe a nemzetet: a Szent Koro-n�t micisapk�nak, Szent Istv�n erekly�j�t tetem cafatnak, a kok�rd�t provok�ci�nak, a turul madarat d�lledt szem� toj�nak, a Himnuszt elavult n�t�nak, Az Ember trag�di�j�t t�m�ren gecynek, a Feszty -k�rk�pet k�rt�kony hazugs�gnak, a magyar irodalmat provin-ci�lisnak, nyelv�nket szedett-vedett �cskas�gnak tartj�k.”

A mocskol�d�sok egyre gyakoribbakk�, durv�bbakk� , s�t kifejezetten orden�r�kk�, nyomda- fest�ket  sem t�r�bbekk�  v�ltak:

Dr. Reg�s P�ter  a Magyar Zsid�k Vil�gsz�vets�ge sz�viv�j�nek verse:

                                                 1                                                 4

                                                 Hangosak a fasz magyarok       Panaszkodnak nyavalyognak,                                                                           

                                                 Fajtiszt�k mint az olaszok         �k sehova sem tartoznak

                                                 But�k mint az oroszok              Mindenki az ellens�g�k

S �gy v�gzik mint a kath�g�k   Nincsen  nekik kistestv�r�k

2                                                         5

Les�zz�k a f�ldjeiket                Mindenki ut�lja �ket

Felsz�molj�k t�rt�nelm�ket      Magyar f�rfiakat,s n�ket

Elt�nnek majd nem sok�ra        Mindegyik�ket megvetik

Elmennek a b�s pics�ba            De egyik�ket sem szeretik

3                                                6

�gy r�helem mindny�jukat      Elveszett tekint�ly�ket f�ltik

Mocskos gyilkos falk�ikat        De m�sok a nyelv�ket sem �rtik

S mikor himnuszukat hallom     Nem tartoznak nyelvcsal�dba

Felfordul a teli gyomrom          Csak a tetves b�s pics�ba

S a  betet�z�st   

Kert�sz �kos �r�  ny�lt levele jelentette, amit  az Amerikai N�pszav�nak 2011 augusztus 29.-i sz�m�ban,tett k�zz�

„A magyar genetikusan alattval�. A magyar a legs�lyosabb t�rt�nelmi b�n�k�rt sem �rez egy szikr�nyi lelkiismeret-furdal�st,(…) boldogan dagony�zik a diktat�ra pocsoly�j�ban, r�f�g �s zab�lja a mosl�kot , �s nem akar tudni r�la, hogy le fogj�k sz�rni. Hogy se tan�lni ,se dolgozni nem tud �s nem akar, csak irigyelni �s ha m�dja van legyilkolni azt , aki viszi valamire. (Magyar Nemzet  2011 szept.6.)

Ilyen brut�lis szinten kulmin�l ma m�r a magyarelleness�g korm�nyz�p�rti hallgat�ssal, s�t asszisztenci�val olyannyira, hogy a fenti gyal�zkod�k a  magyar  kit�ntet�seiket  (pl. Kossuth -d�j) is  megtarthatj�k.

A magyargyal�z�sb�l   �s g�nyol�sb�l a  Magyar Cirkusz  v�llalat sem maradt ki:

A F�v�rosi Nagycirkuszban 2002 okt�ber 23-�n bemutatt�k a Haz�m haz�m c�m� produkci�t , amelyb�l egy id�zet:

„A magyarok isten�re esk�sz�nk, esk�sz�nk. hogy faszt a sz�nkba nem vesz�nk”.

 A produkci� az �tlag magyar csal�dot h�ly�nek, alkoholist�nak, �s primit�vnek mutatta, j� adag tr�g�rs�gba csomagolva. Szerz�k: Tasn�di Istv�n, Schillinger �rp�d (Magyar Demokrata 2002 nov. 7)

Ugyanakkor  azonnal l�ptek �s megt�madt�k  Szaniszl� Ferenc  Ech� t�v�s publicist�t , T�ncsics-dij kit�ntet�s�nek visszaad�s�t  k�vetelve,mivel �  az Ech� TV „Vil�gpanor�ma” ad�s�ban  k�vetkezetesen r�mutat azon  hazai �s nemzetk�zi  t�rt�n�sekre, amelyek Magyar-orsz�g  �llami l�t�t, nemzet�nk fennmarad�s�t, �s a vil�gb�k�t  fenyegetik, vesz�lyeztetik,.

Szaniszl� Ferenc legf�bb  „b�ne”, hogy  meri  nemzete, haz�ja �gy�t  megalkuv�s n�lk�l be-cs�lettel, tisztess�ggel �s  odaad�ssal  szolg�lni, m�gpedig �gy, hogy  k�zben nem k�v�n egyetlen nemzetnek,  vall�snak  orsz�gnak sem �rtalm�ra lenni, b�rki ellen gy�l�letet sz�tani.

Itt elker�lhetetlen azt a megjegyz�st tenni, hogy

                                                                           �ppen ilyen felfog�s�, karakter�, igaz magya-rokra lenne sz�ks�ge az  orsz�g vezet�s�nek, hogy Magyarorsz�g a jelenlegi hazai �s  nemzet-k�zi  cionista t�mad�sok �sszt�z�ben. egy�ltal�n  fenn tudjon  maradni..

Hogy az id�zett  korm�nyzati  kijelent�sek  valamif�le  al�t�maszt�st  kaphassanak,  sz�ks�g  van tov�bbi c�ltudatos T�rt�nelmi hamis�t�sokra is, mint

-  az  1944 m�rcius 19.-i  n�met  megsz�ll�s jelleg�nek megm�s�t�sa

- Horthy  Mikl�s szem�ly�nek  t�mad�sa,  � a Horthy rendszer fasiszta jelle-       

   g� uralomm� t�rt�n� min�s�t�se

3. Magyarorsz�g  n�met megsz�ll�s�nak politikai k�vetkezm�nyei

A t�rgyilagos t�rt�nelem  egy�rtelm�en bizony�tja, hogy az 1944 m�rciusi 19.-i n�met meg-sz�ll�ssal  Magyarorsz�g teljess�ggel elvesztette  �n�ll� cselekv�si lehet�s�g�t  a zsid�-k�rd�s tekintet�ben is..

Stefhan L�wenstein

a Franfurter Allgemeine Zeitung vezet� n�met lapban a n�met megsz�ll�s ut�n: „annyi ma-gyar politikust, k�zt�k minisztereket foglyul ejtettek �s r�szben �ket is a n�met koncentr�ci�s t�borokba hurcolt�k  (M.Nemzet  2014.jan.27 Horthy Mikl�s fi�t is , Mikl�st Dachauba  intern�lt�k

„Nyilv�noss�gra ker�lt brit lev�lt�ri dokumentumoknak, amely a magyar �gyekkel
foglalkoz� oszt�lyon F.O.
(Juh�sz Gyula  „Magyar –brit titkos t�rgyal�sok 1943-ban” c�m� k�nyv�b�l id�zet.)

371/34498./C. 120351.sz <http://120351.sz/> . alatt kapott elhelyez�st. Az id�zett
dokumentum szerint 1943 nyar�n az akkori magyar korm�ny k�r�ssel fordult az angolsz�sz
nagyhatalmakhoz, hogy tegy�k lehet�v� Magyarorsz�g kiugr�s�t a tengelyhatalmi blokkb�l.
Ennek t�rgyal�sa sor�n megjelent a Zsid� K�pviseletto›l Haimer professzor, aki a zsid�
nagytan�cs azon k�relm�t adta elo›, hogy „a magyar k�relem teljes�t�se miatt agg�dnak a
Magyarorsz�gon viszonylagos biztons�gban �lo 800.000 zsid� megsemmis�t�s�t eredm�-nyezn�.”
Az elhangzott v�t� ut�n az angol referens, dr. Randall, a k�vetkezo›t �rta saj�tkez�leg a
dokumentumra: „E k�rd�st megk�l�nb�zteto› figyelemmel k�s�rj�k, �s ez�rt nem k�vetelj�k a
magyarokt�l, hogy ny�ltan �lljanak ki a n�metek ellen, amely a n�met megsz�ll�st eredm�-nyezn�.”
Az id�zett kordokumentum tartalma ut�n egy�rtelm�›en meg�llp�that�, hogy a magyar nem-zet v�d�falk�nt lett fel�ldozva az orsz�gban akkor tart�zkod� 800.000zsid� megment�se �rdek�ben.”

„Mindenekel�tt azt kell megjegyezn�nk, hogy a n�met megsz�ll�s, 1944. m�rcius 19. el�tt Horthy Mikl�s korm�nyz� �s a K�llay-korm�ny ellen�ll�sa miatt m�g a zsid�k elk�l�n�t�s�re vonatkoz� hitleri k�vetel�s sem tal�lt meghallgat�sra.

A jeruzs�lemi Eichmann-per f��gy�sze, G. Hausner szerint a megsz�ll�s egyik oka �ppen az volt, hogy "a magyar korm�ny nem hajland� lesz�molni a nagysz�m� magyar zsid�s�ggal". Ezt a v�lem�nyt t�masztja al� az a t�ny is, hogy Veesenmayer, a k�s�bbi birodalmi megb�zott 1943-ban k�tszer is j�rt Magyarorsz�gon. Jelent�seinek az a l�nyege, hogy n�cibar�t hatalom�tv�telre nem lehet sz�m�tani, mert a magyarorsz�gi sz�ls�jobboldalnak k�ls� seg�ts�g n�lk�l nincs el�g ereje a v�ltoz�s kik�nyszer�t�s�re. Vagyis katonai beavatkoz�sra van sz�ks�g.

A megsz�ll�s ut�ni helyzetr�l pedig Szita Szabolcs holokausztkutat� le�rja Hal�ler�d c�m� k�nyv�ben, hogy az ellen�ll�si mozgalomnak a Honv�delmi Miniszt�riumban r�szt vev� tisztjei 1944. m�jus 1-j�n kiharcolt�k a n�metekn�l, hogy a munkaszolg�latos sz�zadok sz�-m�t 210-r�l 575-re emelj�k. Ezzel el�rt�k, hogy mintegy 150 ezer javakorabeli zsid� f�rfit mentes�tettek a deport�l�s al�l. A szerz� meg�llap�tja: "A magyarorsz�gi munkaszolg�lat t�rt�net�nek egyik k�l�n�s fordulata volt, hogy a Honv�delmi Miniszt�rium (...) 1944 nyar�ra olyan korm�nyzati int�zm�nny� v�lt, amelynek egyes szervei szerepet v�llaltak a zsid� �letek megment�s�ben."

A magyar politikai elit sz�gyene, hogy a magyar Orsz�ggy�l�s helyett  Tom Lantos  USA k�pvisel�n eml�kezett meg  a washingtoni k�pvisel�h�zban 1994-ben, a deport�l�s le�ll�t�-s�nak �tvenedik �vfordul�j�n  Koszor�s Ferencr�l,s  egyebek mellett ezeket mondta:

"Koszor�s ezredes p�ld�tlan tette az egyed�li ismert t�ny, hogy egy tengelyhatalom katonai er�vel akad�lyozta meg a zsid�k elhurcol�s�t. Ez a p�lda n�lk�l �ll�, kock�zatos h�stett (...) eredm�nyezte azt, hogy Budapestnek a n�cik �ltali v�gleges birtokba v�tele h�rom �s f�l h�nappal eltol�dott. (...) Ez tette lehet�v� a h�res Raoul Wallenbergnek is, hogy sikeres �s eredm�nyes ment� k�ldet�s�t megval�s�thassa. (...) Mindezek�rt nagy tisztelettel �s b�szk�n sz�lok Koszor�s Ferenc h�sies, hazafias er�fesz�t�seir�l. Sok ezer csal�d �l ma, akik �let�ket egy ember h�sies cselekedet�nek k�sz�nhetik. (...) Ebben az �vben, a magyar holokauszt �tvenedik �vfordul�j�n, amikor a vil�g elt�preng a t�rt�nelem leck�j�n, b�szk�n m�ltatom Koszor�s ezredest, a hazafit, a humanist�t �s a h�st."

R�nki Gy�rgy szerint

"a pesti zsid�s�g megment�s�ben v�g�l is Horthy� a d�nt� �rdem". Ezt annyiban eg�sz�ten�m ki, hogy a f�szerep a ment�sben Koszor�s Ferenc� �s beosztottjai�.

Charles Fenyvesi szerint:

"Az a k�tsz�zezer magyar zsid�, aki meg�szta a deport�l�st, �s �gy t�l�lte a v�szkorszakot, valamik�pp a kereszt�nyeknek k�sz�nheti �let�t." (Magyar H�rlap 2012 j�l.5.)

Adolf Eichmann  is kijelentette:

„ a megsz�ll�s pillanat�t�l kezdve  a magyar zsid�s�g az SS hat�sk�r�be tartozott”

(prof,Horv�th J�nos :Magyar Nemzet 2014 jan.24.

Mindszenthy J�zsef b�boros �gy fogalmazott: „a kereszt�ny  Magyarorsz�g 1943-44-ben mindent megtett, amire csak k�pes volt, az orsz�g zsid� lakoss�g�nak v�delm�ben, de 1945 ut�n a „zsid�-kommunista” Magyarorsz�g nem h�l�lta meg ezt az er�fesz�t�st.”

Sajn�latos, hogy:

A jelenlegi korm�nyz� p�rt �s Korm�ny szembe megy saj�t t�rt�nelm�vel, �s Quisling m�dj�ra meghajol a hazai �s a nemzetk�zi cionista �rdekek el�tt, s kijelent�seivel  r�szes�v� v�lik a 45 �ves„szocialista” id�szak nemzetgyal�z� szitokszava„a magyar b�n�s n�p”tov�bb�l�s�nek.

Boros P�ter  volt minisztereln�k  is  meg�llap�totta  a Magyar H�rlap 2014 febru�r 5.-i sz�m�ban megjelent cikk�ben, hogy

„Visszat�rt  a b�n�s n�p r�kosista koncepci�ja ,ami

.akkor m�g    csup�n az utols� csatl�s  szerep�ig terjedt. A mai b�n�s n�p koncepci� m�r a magyar identit�s, a magyar t�rt�nelem hamis�t�s non plusz ultr�j�ig �r...”

4.Horthy Mikl�s zsid�ment� korm�nyz�sa

(Juh�sz Gyula  „Magyar –brit titkos t�rgyal�sok 1943-ban” c�m� k�nyvb�l  id�zve)/

„A parlamenti rendszer a h�bor� alatt is megmaradt: hogy eg�sz K�z�p- �s Kelet Eur�p�ban a h�bor� alatt  (a n�met megsz�ll�sig) egyed�l itt m�k�d�tt leg�lis Szoci�ldemokrata P�rt, parlamenti k�pviselettel. A korm�nynak baloldali �s polg�ri  liber�lis ellenz�ke is volt.(a F�ggetlen Kisgazda  , a Polg�ri Szabads�g P�rt.

A zsid�t�rv�nyek ellen�re , a Korm�ny a n�met megsz�ll�sig nem tett eleget a „zsid�k�rd�s radik�lis megold�s�ra” ir�nyul� n�met k�vetel�seknek (s�rga csillag kit�z�se, deport�l�s) Jelent�s  lengyel �llampolg�r, sz�k�tt francia hadifogoly, k�rnyez� orsz�gokb�l �rkez� zsid� menek�lt. j�tt. (k�nyv 13 old.)       

Magyarorsz�gon 1944-ig a zsid�s�g �lete nem forgott k�zvetlen vesz�lyben, s�t  Magyaror-sz�g  azon ritka orsz�gok egyike volt Eur�p�ban, ahol a zsid�s�gnak komoly es�lye volt a t�l�l�sre. Az orsz�g n�met  megsz�ll�s�ig, 1944 m�rcius 19.-ig sem spont�n pogromokra, sem pedig zsid�ellenes atrocit�sokra nem ker�lt sor.”

F.K. Roberts  a  Foreign  Office  oszt�ly�nak  (Central Departement)  vezet�je  1943  febru�ri  feljegyz�s�ben  a   k�vetkez�ket  �rta:

 „  az   angliai  zsid�  szervezetek  er�s  rokonszervvel  tekintenek  Magyarorsz�gra, ahol ak-t�v  mozgalom indult a zsid��ld�z�s m�rs�kl�s�re .Szent-Gy�rgyi Albert eljuttatott egy  memo-randumot  Steinhartnak  az  USA  ankarai  nagyk�vet�nek  is:  K�llay  megk�rt  engem , hogy  k�z�ljem  Mr.Steinhardt-al „ � jelenleg , �s  a  j�v�ben  is  kiab�lni  fog  a  zsid�k ellen, de a  gyakorlatban  nem tesz  semmit  �s  70.000 menek�lt  zsid�t  b�jtat  az  orsz�gban”. Jelenleg  m�g  nem  tud  m�s  politik�t  folytatni,  mert  ebben  az esetben  Magyarorsz�got    n�metek �s  a  zsid�kat kiirtan�k

Csak  az 1944 m�rcius 19.-i n�met megsz�ll�s k�vet�en  a megsz�ll�k parancs�ra kezd�d�tt el a vid�ki zsid�k �sszeszed�se �s deport�l�sa,  de Horthynak amint m�dja lett ,j�lius 8-�n le�ll�ttatta a deport�l�sokat is. A budapesti zsid�k nagy r�sze a gett�kban �tv�szelte a nyilas uralmat.

Cs�ti Gy�rgy  orsz�ggy�l�si k�pvisel�  a Magyar Nemzet 2014 janu�r 4-i sz�mban a k�vetkez� t�rt�nelmi meg�llap�t�sokr�l tesz eml�t�st:

„…a nyugati demokr�ci�k k�z�nye miatt a rossz oldalra sodr�dtunk.A rossz oldalon is azon-ban a legjobbak voltunk.1944 m�rcius 19.-ig haz�nk mened�khely volt,lengyelek,zsid�k, el-menek�lt francia hadifoglyok �s m�sok sz�m�ra. Horthy sz�mtalanszor sz�llt szembe Hitlerrel  h�bor�s l�p�sek, embertelen cselekm�nyek megakad�lyoz�sa �rdek�ben. Nem �gy mint a ro-m�n Antonescu , a szlov�k Tiso, vagy a francia  Petain marsall, akik Hitler kegyeit keresve �l-tanul�k�nt  �ld�zt�k  �s deport�lt�k a zsid�kat.

Magyarorsz�gon „csak” a megsz�ll�s ut�n indultak el a vonatok, de Horthy Mikl�snak m�g                                                    ilyen   k�r�lm�nyek k�z�tt is siker�lt Koszor�s t�bornok seg�ts�g�vel megmenteni a budapes-ti zsid�s�got,

A N�rnbergi B�r�s�g   Horthy Mikl�st nem is  vonta elj�r�s al�, csak tan�k�nt hallgatta ki �ppen zsid�ment� tev�kenys�ge elismer�sek�nt. Portug�liai tart�zkod�si k�lts�geit pedig  t�bbek k�z�tt J.F.Montgomery   az USA kor�bbi budapesti nagyk�vete, valamint a zsid�  sz�rmaz�s� Chorin Ferenc �s Weiss Jen� nagyiparosok  biztos�tott�k hal�l�ig.

(Megjegyz�s: a fenti t�mogat�st  a  Holokaust Eml�k Bizotts�g egyszer�en letagadja)

M�ltunk miatt teh�t nincs okunk sz�gyenkezni , s�t b�szk�k lehet�nk r�.

5.Magyarorsz�g cionista  birokba v�tele

A Magyarorsz�g elleni  �lland� cionista sz�ls�s�ges  t�mad�sok nem  ad hoc  term�szet�ek, hanem haz�nk tudatos izraeli birtokbav�teli akci�inak elemei , amelyek folyamatosan �s egy-re ny�ltabban �s g�tl�stalanabbul jelennek meg napjainkban.

Haz�nkat hivatalos cionista c�l-programm�  az al�bbi konferencia tette:

+

(Zsid� eur�pai b�zis l�tes�t�se  .ECONOMIST Brit hetilap  1995 j�lius 22.-i sz�m�b�lJ

"Val�ban korszakos esem�ny -�gy jellemezte a tal�lkoz�t Lewis a Zsid� K�z�ss�gek Eur�pai Tan�cs�nak eln�ke, hogy egy pr�gai konferenci�n 200 zsid� vezet� megesk�d�tt arra, hogy Eur�p�ban �p�tik fel a "vil�g zsid�s�g�nak harmadik oszlop�t" az�rt, hogy az Izraelben �s az Egyes�lt �llamokban m�r  megl�v� k�t oszlopot kieg�sz�ts�k ("ECONOMIST  brit hetilap 1995.j�l 22.. Sz�m�b�l)

Ezt a vil�guralmi c�lkit�z�st  konkretiz�lja  Simon Peresz Izael �llameln�k�nek ki- �s bejelen-t�se 2007 Tel Aviv-i besz�d�ben  mely szerint

„Felv�s�roljuk … Magyarorsz�got. Manaps�g gyarmatok l�tes�t�se n�lk�l is lehet birodalmakat alap�tani”

(Magyar Nemzet  2007 okt.13)

Marschalk� Lajos az Orsz�gh�d�t�k c�m� munk�j�ban k�zli a Russischen Invaliden 1910. december 30-i sz�m�b�l:
"Testv�rek! Hittestv�rek! Az eg�sz f�ldkereks�gen nincs egyetlen darab f�ld sem, amelyet k�nnyebben leig�zhatn�nk, mint Gal�ci�t �s Magyarorsz�got. E k�t orsz�gnak mindenk�p-pen a mi�nknek kell lennie, mert sz�munkra ott a legkedvez�bbek a k�r�lm�nyek. Ti, zsid� testv�rek f�radozzatok minden er�t�kkel azon, hogy mindk�t orsz�got teljesen birto-kotokba vehess�tek

Erre a vil�guralmi l�p�sk�nt szolg�l� eur�pai b�zis l�tes�t�s�re nemcsak  a kapzsi emberti-pusra jellemz�, minden�ron val� vagyonszerz�s k�szteti  Izraelt, hanem az  a vall�si teori�v�  tett , az �sz�vets�gi „Szent�r�snak” tulajdon�tott , „v�lasztott” n�p kifejez�s helyett a „-ki-v�lasztott”  n�pre  aposztrof�lt t�tel�nek vall�si �t�rtelmez�se is, amely szerint � hivatott a Vil�g ura lenni.

II. Vatik�ni  Zsinatnk  XXIII J�nos p�pa �ltali  v�ratlan �sszeh�v�s�ra 1959 janu�r 25-�n �ppen a fenti jelleg� �rtelmez�sek miatt  is ker�lt sor

Szent� avatt�k m�g XXIII. J�nost

A II. Vatik�ni zsinat �sszeh�v�ja. "Ablak a vil�gra". A liturgianemzeti nyelven. "Lumen gentium", "Dei verbum", aggiornamento - Angelo Giuseppe Roncalli

"A szemin�riumainkban alig van �kessz�l�stan �s a h�vek k�nytelenek v�gigk�nl�dni az �j-papok gyatra besz�deit �s naiv, piet�zus mes�it! Tele a fej�k spekulat�v dogm�val �s az �-Sz�vets�g idej�tm�lt �s megc�folt antropomorfista nacionalizmus�val,s beleizzadnak sze-g�ny elneveltek, hogy kihozhass�k az Isten egyetemes szeretet�t, minden n�peknek adott ter-m�szeti jogokat �s a Krisztusi-univerzalit�st! Vagyis hamis �s �kori n�v�n mozgunk ma is, amikor a pozit�v tudom�nyok �s az archeol�gia �s geol�gia, nemk�l�nben a megtal�lt Sum�r Els�-Biblia (Ur, 1954. Dr. N. Kramer: Parallel Biblia, 1956) is mindent vil�gosan felt�rtak �s megmagyar�ztak. Senki nem �rti, ezt a maradi �s m�r kim�lt �sz�vets�gi fontoss�got, ami nagyr�szt egy �sszelopkodott �s �t�rt �kori hagyom�nynak �s let�nt n�p(ek)nek (sum�r, akk�d, k�ld, babyloni) megm�s�tott t�rt�nelme. Sz�val,k�tve vagyunk valami �sdi juda-izmussal �s nek�nk nem el�g Krisztus, az Isten Fia!... - "XXIII. J�nos p�pa megnyit� besz�de 1962. j�lius 1-j�n, a II. �kumenikus Zsinat megkezd�sekor.

"Hirtelen" hal�la ut�n a r�mai "Azione Cattolica Italiana" (Via Concilliazione 1. Roma) adta ki egy nyomtatott f�zetben a k�vetkez� c�mmel: "Novena Allo Spirito Santo" di GIOVANNI XXlll, 1 � luglio 1962, per il Concilio Ecumenico Vaticano 11." (Nemzeti H�rh�l� 2014 �prilis 28

XXIII J�nos p�pa azonban meglepet�sszer� v�ratlans�ggal elhunyt , �gy „Ablak a vil�gra” elnevez�s� programja nem val�sulhatott meg. Ut�dja VI.P�l p�pa nem folytatta  el�dje programj�t, k�l�n�sem az „�sz�vets�get” illet�en, de az�rt eljutott legal�bb addig , hogy  kijelentette :

„Az Isten v�lasztott n�pe az Egyh�z

., amely hittel vallja, hogy Krisztus a mi b�k�nk keresztj�vel a zsid�kat �s pog�nyokat egya- zon m�don v�ltotta meg.”

Kimondta azt is:

„�s ha  a zsid� hat�s�gok �s k�vet�ik Krisztus hal�l��rt s�kra sz�lltak, az�rt �s mindez�rt, ami  Krisztus szenved�se k�zben t�rt�nt, nem lehet megk�l�nb�ztet�s n�lk�l sem az akkor �lt, sem a mai zsid�s�got felell�ss� tenni. Krisztus minden ember�rt meghalt”

(T�nyi Gy�rgy .:Vatik�ni zsinat)

M�r az I-sz�zadban hitetleneknek, Istengyilkosoknak min�s�tett�k a zsid�kat Szent P�lapos-tol az �rta: „A zsid�k nem tetszenek Istennek, az emberi nem ellens�gei.” ( Magyar Demokrata hetilap 2004 m�rc 11 28)

A zsid�k, a vil�guralomra val� t�rekv�st vall�si axi�m�v� tett�k, amikor a Talmudba  be�p�-tett�k a „kiv�lasztott n�p’ fogalm�t , �s ezen c�men minden m�s n�pet „goj”-nak, vall�si ala-pon, isteni rendeltet�ssel �ket szolg�l� „ rabszolg�nak” tekintenek..

„Ti emberek vagytok, a nem zsid�k azonban nem emberek” (XII 142,in Lazurus Goldschmitt

Talmud-ford�t�sa,Berlin Judescher Verlag 1930-36) Magyar Demokrata  2005 szept. 15.

„Az ember  ann�l emberibb min�l zsid�bb” Eisember rabbi (Une histoire des jufs 1970) Magyar Demokrata 2005 szept 15.

Dov Lior rabbi Hobron �s Kiryat Arb f�rabbija a Judeai �s Szamarai Rabbitan�cs vezet�je: „Besz�d�ben sz�mtalanszor t�rv�nyes�tette nem  zsid�k meg�l�s�t „szentnek”

„Egy zsid� n�nek sohse szabad teherbe esnie egy goj sperm�j�t haszn�lva”

.(Magyar Demokrata 2011 febr. 2 )

„A   zsid� v�re, �s  a gojok v�re nem ugyanaz. �lni nem b�n, ha az �ldozatok nem  zsid�k”

(Jachak Gilnburg J�lve  Jeruzs�lem Post 1989 j�n 19 Magyart  Demokrata  2013 jan.9.)

Doy Lior rabbi Hebron �s Kiryat f�rabbija a Judea �s Szaamarai Rabbitan�cs vezet�je egy vall�si rendeletben kinyilatkoztatta „ezer goj �lete sem �r annyit, mint egy zsid� k�rme, a  foglyul ejtett arab terrorist�kat  pedig orvosi k�s�rletekhez javasolt felhaszn�lni.

„Izrael ellen lenni  annyi, mint Isten ellen lenni”

(Magyar Demokrata 2005 okt.29)

A  zsid� faj az URALKOD� FAJ. Mi isteni l�nyek vagyunk ezen a bolyg�n.Ugyanannyira k�l�nb�z�nk az alacsonyabb rend� fajokt�l,, amennyire azok a rovarokt�l.. Val�j�ban a mi fajunkhoz hasonl�tva a t�bbi fajok vad�llatok �s egy�b �llatok;legjobb esetben szarvasmar-h�k.

A t�bbi fajok �gy tekinthet�k, mint emberi �r�l�kek. A mi rendeltet�s�nk uralkodni az ala-csonyabb rend� fajok felett. Vezet�nk a f�ldi kir�lys�gunkat egy vasvessz�vel fogj�k kor-m�nyozni. A t�megek l�bunkat fogj�k nyalni, �s rabszolgak�nt  fognak szolg�lni minket.”

Menachem Begin  izraeli minisztereln�k -1977-1983- nyilatkozata  (Nemzeti H�rh�l� 2014 febr. 11 )

Az eur�pai  zsid� b�zis l�tes�t�s�r�l sz�l� (fentebb eml�tett) Pr�ga-i konferencia alapj�n meg is indult a Cionista t�mad�s Magyarorsz�g ellen.

                                                                                 az �let minden ter�let�n, amelyr�l

C’vi Hendel izraeli politikus  �gy tesz eml�t�st:

„… a gy�l�lk�d�, a magyars�g erk�lcsi �s anyagi  zsarol�s�t f�foglalkoz�sk�nt �z� bizonyos, a m�diumokban korl�tlan megsz�lal�si lehet�s�ggel rendelkez�  hazai  zsid� k�r�k” . (Magyar F�rum 2002 jan.24)

A v�grehajt�st a  rendszerv�lt�s nev� politikai �talakul�s folyamat�ban a Hit Gy�lekezet meghat�roz� k�zrem�k�d�s�vel  megalakult  Szabad Demokrat�k Sz�vets�ge p�rt, SZDSZ

ind�totta el, �s hajtotta v�gre, melyet  a S�ddeutsche Zeitung  n�met liber�lis �js�g par exelen-ce  -a sz� szoros �rtelm�ben- a budapesti zsid� �rtelmis�g p�tj�nak jellemezte (:Vas�rnapi �j-s�g  Lovas Istv�n jegyzete)  .                             

E vonatkoz�sban els� l�p�snek tekinthet�   a Soros f�le  Pr�g�ban m�k�d� „K�z�p-Eur�pai  Egyetem  Budapesti befogad�sa, amelyet 1996-ban hoztak l�tre Pr�g�ban,  de a Klausz kor-m�ny  bez�ratta , mivel a minisztereln�k tudta , hogy  val�j�ban mi a Soros-f�le v�llalkoz�s v�gs� �s m�g�ttes c�lja. (Magyar Demokrata 2007 dec.6)

Ehhez kapcsol�dik, hogy az  S ZDSZ  legfontosabb feladata els�dlegesen  a j�v� nemzed�k szellemi, erk�lcsi �s tud�sszintj�nek lez�lleszt�se ,  az iskolai oktat�s anyag�nak, k�vetel-m�ny szintj�nek  �s az iskolai fegyelmi magatart�s drasztikus felh�g�t�sa volt. Az egyetemi oktat�sban pedig ugyanilyen  c�llal bevezett�k az u.n. „Bolognai” rendszert az �vsz�zados „porosz” oktat�si rendszer  helyett.

Az eredm�ny nem maradt el.  Az �ltal�nos iskol�t v�gzettek 30 %-a  potenci�lis analfab�ta lett,s az iskolai fegyelem  a tan�rver�sig  s�llyedt.  Az egyetemi oktat�s szintje  pedig  kb.a kor�bbi, az 1930-as �vek �retts�gizettek  szintj�re cs�kkent.

Szalay K�roly (�r�,irodalomt�rt�n�sz) err�l az al�bbiak szerint nyilatkozott:

 „Magyar  B�lint  (SZDSZ oktat�si miniszter) a sz�pm�lt�  magyar k�zoktat�s selejtje…mert �k�rsz�v�ss�ggal a magyar k�zoktat�s magsemmis�t�s�n f�radozik.”

„A k�zoktat�s liberaliz�l�sa titkolt potenci�lis n�pirt�s, n�pellenes b�ntett, teh�t n�rnbergi

�t�l�sz�k�rt ki�llt”(Magyar Demokrata  2009 j�n.3.)

Az ifj�s�g  nevel�s�nek �s  a  t�rsadalom mor�lis szintj�nek  rombol�sa pedig  folytat�dott a  magatart�si devienci�k  t�rv�nyi  elfogad�s�val.

(Melegek, azaz buzik: drogfogyaszt�s, k�zbiztons�g, TV m�sorok , r�di� m�sorok  stb.)

A cionist�k k�pvisel�i a  t�rsadalmi , politikai  �s a gazdas�gi �let minden ter�let�re be�p�ltek, s ma m�r  a l�tszatra sem adva avatkoznak be  a magyar k�z�let minden szegmens�be.

N�h�ny  p�lda:

 -Keller L�szl� MSZP k�pvisel� 2002-ben a min. eln�ki hivatal �llamtitk�ra

volt, aki  a Zsid� Vil�gsz�vets�g  Kelet-Eur�pai Tagozat�nak vezet�je (Magyar Demokrata 2001 dec.6.)

                        - a Si�foki B�r�s�gon Kocsis Istv�n b�r� a kereki  Horthy  szobor lem�zol�sa miatt megv�dolt D�niel P�ter munk�ss�g�t –aki t�ntet�leg zsid� fejfed�ben jelent meg-  �gy �rt�kelte: „Erk�lcsileg  pozit�v tartalm� �s t�rsadalmilag hasznos  figyelemfelh�v�s volt” . (Magyar Nemzet 2012 nov.22)                

                         -Haraszti Mikl�s  (SZDSZ) a r�di�kurat�rium eln�ks�gi �l�s�n l�kd�sni kezd-te  Szentmih�lyi Szab� P�tert �s azt mondta: „ �n egy t�k�s zsid� gyerek vagyok �s elint�zem az ilyen rasszista, fasiszta figur�kat, mint amilyen te vagy, de annak nem j�tt m�g el az ideje”. (Magyar Demokrata 1999 aug.19)

                         -Zoltai Guszt�v Mazsihisz eln�k�t joger�sen el�t�lte a b�r�s�g, mire � kijelen-tette, esze �g�ban sincs kifizetni a kir�tt b�rs�got . (Magyar Nemzet 2005 jan.12)

                         -Kert�sz Imre a Nobel-d�jat az�rt kapta, hogy” a magyaroknak adjanak egy k�rm�st” �rta a finn Helsinki Sonomat lap. (Magyar Demokrata  2004 j�l 1.)

Szervezeteket �rint� p�ld�k:  

 -Az In-Kal Security 1992-ben alap�tott izraeli v�llalkoz�s be�p�lt a Magyar

V�delmi szervezetbe. Rend�rs�ggel k�z�s b�nmegel�z�si iroda , kik�pz�si egy�ttm�k�d�s  az ORFK-val , szem�lyi �sszefon�d�sok (Magyar Nemzet 2007 j�n 9.)

                        - Az In-Kal Security  az els� parlamenti ciklusban z�rt periratokhoz f�rt hozz�.  A  Legfels�bb B�r�s�g  eln�ke azonban  nem vizsg�lta, hogyan f�rhettek hozz� a periratok-hoz.. Az adatgy�jt�si �gyet Papcs�k Ferenc kor�bbi elsz�moltat�si korm�nybiztos t�rta fel k�t h�napja. A megfigyelt diplomata feljelent�st tett, de a rend�rs�g nem tal�lta megalapozottnak a gyan�t, �s nem rendelte el a nyomoz�st. A hat�s�g az el�v�l�sre hivatkozott. (Nemzeti  H�r-h�l�  2010 dec.6 )

 -         A Zsid� Vil�gkongresszust 2012-ben Magyarorsz�gon tartott�k, �s nem saj�t haz�juk-

ban, Izraelben (mert Magyarorsz�got m�r saj�tjuknak tartj�k?)  .                -

           Reumand Camus �r�:„az orsz�gunkban val� beilleszked�sr�l” a k�zszolg�lati R�di�-

ban egy �ltal�nos jelleg� m�sorban tartott  vit�ra majdnem kiz�r�lag csak zsid�, vagy zsid� sz�rmaz�s� �js�g�r�k  �s �rtelmis�giek k�z�tt ker�lt sor.1994-ben  (Magyar Demokrata heti-lap 2006 jan.19)

A f�v�ros 2013-as �vben  n�h�ny utca �tnevez�s�t k�v�nta v�grehajtani a magyar k�z�leti h�ress�gek neveivel. �gy ker�lt sz�ba Tormai Cecil �s, P�zm�ny P�ter stb. A Mazsihisz heves tiltakoz�sba kezdett  mondv�n, hogy ezek antiszemit�k voltak.

Ha az �nkorm�nyzatok  ezen  tiltakoz�sokat figyelembe venn�k, akkor  szinte kiirthatn�k a jelenlegi szem�lyneveket tartalmaz� utcai elnevez�sek t�meg�t Budapesten �s  szerte az orsz�gban.

Kiket p�ld�ul:

LISZT FERENC: "El fog j�nni az a nap, amikor minden olyan n�pnek, akik k�z�tt zsid�k laknak, fel kell tennie a k�rd�st, hogy mindannyiunkat kiutas�tja; ez a k�rd�s az �let �s hal�l k�rd�se lesz, az eg�szs�g vagy kr�nikus betegs�g k�rd�se, a b�k�s l�tez�s vagy az �lland� szoci�lis l�z k�rd�se."

"A zsid� folytatja a p�nz kisaj�t�t�s�t, �s az �llam tork�t p�nzeszs�kja sz�j�nak a szorosabbra vagy laz�bbra enged�s�vel fojtogatja. A sajt� minden eszk�ze a kez�ben van, hogy a t�rsada-lom alapjait sz�tz�zza. � az alapja minden olyan v�llalkoz�snak, amely a tr�n led�nt�s�re, az olt�r sz�tt�r�s�re �s a polg�ri jog megsz�ntet�s�re ir�nyul." (Die Israeliten)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s