M�RIA TER�ZIA: "A tov�bbiakban egy zsid� sem maradhat itt, mindegy milyen indokl�s-sal, �r�sos enged�lyem n�lk�l. Nem ismerek m�g egy ilyen kellemetlen k�rtev�t az �llamon bel�l, mint ezt a fajt, amely csal�s�val, uzsor�j�val �s p�nzk�lcs�nz�s�vel elszeg�ny�ti az em-bereket �s semmit�l sem riad vissza, amit egy tisztess�ges ember nem csin�l. K�vetkez�sk�ppen amennyire csak lehet, meg kell szabadulnunk t�l�k."
GEORGE WASHINGTON: "�k hat�sosabban dolgoznak ellen�nk, mint az ellens�g hadse-rege. Sz�zszor vesz�lyesebbek szabads�gunkra �s nagy �gyeinkre. Sokat sop�nkodhatunk azon, hogy mi�rt nem puszt�totta ki �ket minden �llam m�r r�gen, mint a t�rsadalom pestis�t �s Amerika boldogs�g�nak legnagyobb ellens�geit." (George Washington �letelvei, A.A. Appleton& Co. kiad�s�ban

K�LCSEY FERENC: "Az ad�z� n�p szeg�nys�g�nek veszedelmesebb forr�sa nem lehet, mint a zsid�k szeml�tom�st val� szaporod�sa. Mely orsz�gban a zsid�k megszaporodnak, az vagyoni v�groml�s sz�l�n �ll."
ISRAEL SHAMIR, izraeli �r�: "A zsid� kult�r�t �thatja a bossz� gondolata. (...) Amerikai zsid�k hozt�k l�tre Hollywoodot, �s Hollywood f� t�m�j�nak a bossz�t tette. L�nyeg�ben az amerikai filmipar a zsid� kollekt�v tudat kifejez�d�se, �s ez volt az amerikai pszich� l�treho-z�s�nak f� t�nyez�je. Hollywoodb�l a bossz� sz�t�ramlott a F�ld�n �s egy�rtelm�en seg�tette annak a vil�gnak a l�trehoz�s�t, amelynek most lak�i vagyunk. M�s szavakkal: nincs sz�ks�g �s nem volt sz�ks�g �sszeesk�v�sre. Ink�bb arr�l van sz�, hogy az �retlen Amerika nem tu-dott ellen�llni a zsid� mentalit�s hat�s�nak �s zsid� �llam lett, Izrael nagy testv�re. A trieri rabbi egyik unok�ja, Karl Marx m�r az 1840-es �vekben megj�solta, hogy Amerika zsid� �llam lesz, �s a kapzsis�g �s elidegened�s zsid� ideol�gi�j�t �leli mag�hoz. Ez magyar�zza a zsid�k siker�t: teljesen term�szetes, hogy a zsid� �llamban a zsid�k ink�bb sikeresek. E ma-gyar�zat lehet�v� teszi, hogy a k�rd�sre v�laszoljunk:vajon Amerika a zsid� lobbi miatt t�mo-gatja Izraelt vagy az amerikai nagyv�llalatok val�di �rdekei miatt? A v�lasz: a zsid� lobbi (...) felesleges test�let, m�g Amerika eg�sz�ben v�ve egy nagyobb zsid� �llam, amelynek a K�zel-Keleten k�v�l is vannak �rdekelts�gei."

." (D. THOMAS JEFFERSON: "A sz�tsz�rt zsid�k ma is �llamot alkotnak, amely idegen �llamot alkot az �llamon bel�l, ahol �lnek Boorstin, The Americans).

Izraeli zsid�k „egy�tt �rz�” �zenete:
"Csak �gy tov�bb, pusztuljanak! A magyarok sz�m�ra nincs irgalom!"
2010. okt�ber 07. cs�t�rt�k, 18:52 jobbikladany.hu

K�vetel�seik mindennaposak.

Legfrissebb p�ldak�nt  szolg�ljon a Mazsihisz (Magyarorsz�g-i Zsid� Hitk�ss�gek Sz�vets�-ge) inkviz�ci� jelleg� k�vetel�se:

                                                                  -a Korm�ny �ll�tsa le az 1944 m�rcius 23-i n�met megsz�ll�si f�v�rosban tervezett eml�km�v�nek kivitelez�s�t,

                                                                  - t�vol�tsa el Szak�ly S�ndor t�rt�n�szt, a Veritas T�rt�netkutat� Int�zet f�igazgat�j�t,mivel az 1941-es els� deport�l�s�t –amely a nem magyar �llampolg�rok kiutas�t�s�t c�lozta- idegenrend�szetei elj�r�snak min�s�tette,

                                                                  - az �p�tend� J�zsefv�ros-i holokauszt   m�zeumba a Mazsihisz  szak�rt�it is  vonj�k be

Amennyiben nem tesz eleget ezen k�vetel�seknek a Korm�ny, �gy a 70 �ves zsid� holokauszt  hivatalos �nneps�gein nem vesznek r�szt.

A magyarorsz�gi cionista  hozz��ll�st a gazdas�gi, a  politikai �s a hatalmi  streszt  stimul�l-j�k azok a   tud�s�t�sok is, amelyek Izraelb�l jutnak hozz�nk.

Mint pl. az al�bbi:

Tegnap m�r besz�moltunk r�la, hogy az Izraelben megjelen� legnagyobb p�ld�nysz�m� h�ber nyelv� napilap j�l szerkesztett, informat�v besz�mol�t k�z�lt a dun�nt�li �kokatasztr�f�r�l, �m az olvas�i komment�rokb�l a legaljasabb magyargy�l�let sug�rzott. A magyarorsz�gi saj-t�ban, s az �let egy�b terein (bele�rtve a politikait is) p�tyolgatott Izrael, pontosabban annak fajv�d� lakoss�ga �jabb be�r�sokkal "�rvendeztette" meg az �ltala ut�lt magyar n�pet.
(Ford�totta, �s a zsid� humanizmus gy�ngyeib�l v�logatott: Hering J�zsef - Kuruc.info)

N�h�ny �sz�vets�gi �s talmudista sz�kinccsel, fordulatokkal �tsz�tt zsid� �zenet, amelyeket  Izrael legnagyobb lapj�ban az olvas�k jelentettek meg a magyarorsz�gi trag�dia komment�l�-s�ra:
    1. A Duna vize az �ltaluk (magyarok - H. J.) meggyilkolt zsid�k v�r�t�l is v�r�s volt. (N��v� �lon)
    2. Nagyszer� cselekedeteid vannak, Isten�nk! Mindent b�lcsen cselekedt�l! Csak �gy tov�bb, pusztuljanak a g�jok!!! (El-Mabh�h)
    8. �gjen el eg�sz Magyarorsz�g! Antiszemita n�p. K�v�nom, hogy a l�tez� �sszes �tok hulljon a fejetekre, magyarok, zsid�gy�l�l�k. D�lyf�s magyarok, nevettetek a rom�nokon, most fizessetek! (�di)
   10. Gyilkosok! B�n�z�k sz�m�ra nincs irgalom. Sajn�lom a megs�r�lt orsz�got, a term�szetet �s az �llatokat, �m a magyar emberek sz�m�ra nincs irgalom. A magyar nemzet meggyilkolta, megsemmis�tette �s elveszejtette szinte az �sszes zsid�j�t a m�sodik vil�gh�bor� idej�n. Rem�lem, hogy a szennyez�d�s helyben marad, �s nem �ri el a Dun�t.
   11. Ha hinn�k Istenben, most azt mondan�m, hogy minden tisztelet kij�r neki, mert k�s�n ugyan, de a magyarok megkapt�k a maguk�t. A magyarok nagyon kegyetlenek voltak a zsid�k-kal a m�sodik vil�gh�bor� idej�n �s el�tte is, s az antiszemitizmus ott manaps�g is virul... Tess�k, most Isten megadta nekik a m�lt� v�laszt... (R�heli, �szak-Izrael)

Vajon milyen hat�st gerjeszt fel m�g a legjobb akarat�, istenh�v� �s megbocs�t�, b�k�re v�-gy�, haz�j�t szeret� �s haz�j��rt agg�d� magyarban mindaz, amit  a fentiek ismerete benne sz�ks�gszer�en  kiv�lt ?

Lehet-e bar�tnak,  de m�g  csak elfogadhat� egy�tt�l�si alanyoknak is  tekinteni azokat, akik gy�l�lnek benn�nket, akik pusztul�sunkat k�v�nj�k, akik vall�si alapon embernek sem tekintenek benn�nket, akik el akarj�k venni haz�nkat , akik rabszolga sorsot k�sz�tenek el� nek�nk.( is)?

Csoda-e , ha  Akvin�i szent Tam�st�l kezd�d�en a legnagyobb politikai , gazdas�gi, irodal-mi, �s m�v�szeti kiv�l�s�gokban  ellenszenvet v�ltott �s  v�lt ki ma is folyamatosan a zsid�-s�g szerte a vil�gon mindenhol, ahol  el�fordulnak .

Vajon mi�rt csak besz�l�nk, csak ostorozzuk az antiszemitizmust, de soha nem keress�k annak ered�j�t, ok�t

A v�laszt  Soros Gy�rgy   a magyar sz�let�s� USA vil�gbank�r adta meg az al�bbiak  szerint a zsid� alap�tv�ny  el�tt tartott besz�d�ben, amikor azt mondta: „Az antiszemitizmusnak a zsi-d�k �s Izrael az okai. S�t saj�t mag�t is okolta, ami�rt Mahathir Mohamed malajziai minisztereln�k joggal mondhatta , hogy a zsid�k uralj�k a vil�got.” (A zsid� t�virati iroda tud�s�t�sa. Magyar Nemzet 2003 nov.17)

Az antiszemitizmus m�rt�k�r�l, a zsid�elleness�gr�l a vil�gban a Pew Research Center k�zv�lem�ny kutat�  az al�bbi  felm�r�si adatokat tette k�zz�:

Spanyolorsz�g  46 %, Lengyelorsz�g  36 %, Oroszorsz�g 36 %, indiaiak 32 %, k�naiak 55 %

Jap�n �s D�lkorea a kett� �rt�k k�z�tt helyezkedik el, az USA 7 %. (Magyar Nemzet 2008 szept. 9)

A magyarorsz�gi antiszemitizmus ok�r�l Szalay K�roly  adott  megrend�t�  helyzetk�pet az SZDSZ  p�rt  tev�kenys�g�b�l kiindultan:

„ …nem volt m�g egy olyan k�rt�kony  politikai er�, mint ez. Az ostobas�gig felfokozott pre-potencia, p�khendi arrogancia, �ntelt magabiztoss�g, g�g�s fels�bbrend�s�gi tudathabz�s. L�nyege a magyargy�l�l� deviancia. Az emberi jogok v�delme csak �r�gy magyarelleness�-g�k ki�l�s�re.  Provok�lnak cig�nyk�rd�ssel, a homoszexu�lisokkal, a drogfogyaszt�s  legali-z�l�s�val, de legf�k�ppen a nemzetik jelk�pek �ld�z�s�vel, a nemzeti �nbecs�l�s  megal�z�s�-val, a k�zeg�szs�g�gy, a k�zoktat�s  t�nkret�tel�vel.”(Magyar Demokrata 2009 j�n.4.

Mindezek ismeret�ben a Magyarorsz�g.i (vezet�) zsid�s�gt�l sem v�rhatunk m�st, mint  amit  az Ember trag�di�j�nak Luciferje mondott mag�r�l

„nem adhatok m�st csak mi l�nyegem”.

A fenti t�nyb�l kiindulva a haza  sors�t  tragikusan befoly�sol�  t�rt�n�seknek kell min�s�te-n�nk a zsid� holokauszt 70-ik �vfordul�j�val kapcsolatos  korm�nyzati  kijelent�seket, meg-�llapod�sokat, amelyek l�nyeg�ben egy „

Kleop�tra szindr�m�t”

vet�tenek  az orsz�g j�v�je el�..

A  magyarorsz�gi zsid�s�g  korm�nyzati szervilizmussal a  Habsburg  �rdeket szolg�l�  „finn-ugor” sz�rmaz�si elm�letet  egy  k�z�s 

„zsid�-magyar” �st�rt�nettel”

 k�v�nja felv�ltani, a magyarorsz�gi zsid� uralom legitim volt�nak igazol�sa, jogoss�ga  c�lj�b�l.

L�z�r J�nos minisztereln�ki �llamtitk�r a szervilizmus cs�cs�t, a t�rt�nelmi hamis�t�s  non plus ultr�j�t is meghalad� kifejez�ssel jelentette ki, hogy

„ a holokauszt  a magyaroknak  �si bibliai b�n is egyben, testv�rgyilkoss�g, magyars�gunk el�rul�sa”

:(Magyar Nemzet 2014 jan 29)

Szeg�ny Magyarorsz�g ! Csak ilyen s�haj  szakadhat ki az ember lelk�b�l , ha nem akar meg-r�k�ny�d� d�bbenet�ben �s felh�borod�s�ban  orden�r� kifejez�seket  haszn�lni.

Ez a kijelent�s nemcsak nonszensz,  egy  orbit�lis  hazugs�g , de  kimer�ti a tudatos   haza�rul�s fogalm�t is.

Mert: mi�rt is t�rt�nik mindez ?

Nap�leon megk�rdezte Fracois Tallenyardot, hogy mit tegyen a magyarokkal: „Vedd el a n�p m�ltj�t , �s azt teszel vel�k amit akarsz”.

H�t  ez�rt kell elvenni most,   t�rt�nelm�nkben   m�sodszor n�p�nk m�ltj�t.

De ekkora hazugs�gra m�g Budenz �s Hunfalvi a magyars�gs�g sz�m�ra a „fin-ugor” sz�rma-z�si elm�letet  kital�l�i sem vetemedtek, igaz nem voltak zsid�k, s nem akart�k Magyarorsz�-got �si zsid� haz�nak be�ll�tani, s ezzel a mai hazai zsid� uralmat testv�rjogi alapon igazolni.

S hogy az elk�pzel�s v�letlen�l se torzulhasson a  zsid� �ralmi �rdekek k�r�ra, Balog Zolt�n emberi er�forr�s miniszter a zsid� oktat�si kerek-asztallal �rt al� meg�llapod�st  arr�l, hogy a Nemzeti alaptantervben majd  hogyan tan�ts�k els�sorban azt a k�z�s”zsid�-magyar” t�rt�-nelmet, ami t�bb mint ezer �ves.

Itt mutatkozik meg , �s jelenthetne orsz�got  ment� felismer�st  Gy�ngy�si M�rtonnak  a kett�s �llampolg�rokban rejl�  potenci�lis vesz�lyr�l sz�l�  felvet�se , k�l�n�sen akkor, ha figyelemmel vagyunk az al�bbi kijelent�sekre, t�rt�n�sekre.

-          „Magyarorsz�gon minden becs�letes embernek  el�bb-ut�bb musz�j lesz

zsid�nak lenni”(Bacher  Iv�n 2001, megjelent a N�pszabads�gban.- Magyar Demokrata  2006 aug 21)

-          „A zsid� nem csup�n vall�s �s nem is csak n�p, hanem kett� egyszerre” A

Kelet-K�z�p-eur�pai Rabik Tan�cs�nak. alakul� konferenci�n kiadott �ll�sfoglal�sa. (Magyar Nemzet 2005 nov.8)

                       -       Szegedi Csan�d- aki a Jobbik k�pvisel�je  volt, s letagadta zsid� volt�t, majd mikor  kider�lt,  kil�pett a p�rtb�l azt mondta: „nem lehet egyszerre hazafi, �s zsid�  sz�rmaz�s�”

                        -      „A szabadelv� magyar zsid�s�g k�v�nja stilusban �s gondolatilag asszi- mil�lni a magyars�got” (Csoori S�ndor  Magyar H�rlap 2009 j�l.22 )

                        -        D�niel P�ter a Horthy szobor megrong�l�ja, aki Wittner M�ri�t becsm�r-l�  megjegyz�sekkel illette- b�r nem volt izraeli �llampolg�rs�ga- Izraelben menek�lve, ott  v�rja pere szankci�inak elm�l�s�t..(Magyar Demokrata 2013 okt. 9)

                        -       Csaknem sz�zezer zsid� �l Magyarorsz�gon, teh�t az orsz�g a legnagyobb zsid� k�z�ss�g otthona K�z�p-eur�p�ban (Magyar Nemzet 2013 aug.28)

                        -       A Mazsihisz a v�laszt�si  kamp�ny r�sz�v� akar v�lni, �n�ll� t�nyez�k�nt.. Schmidt  M�ria a Terror H�z igazgat�ja kijelent�se  a Hir TV-nek (Magyar Nemzet 2014 jan.24)

6.A megeml�kez�s diszkriminat�v �s  indokolatlan magas k�lts�g jellege.

A megeml�kez�s  gesztus �rt�k�t  indokoltnak lehet elfogadni az itt �l� zsid�s�g  t�nyleges szenved�s�vel val� mor�lis egy�tt�rz�s  ok�n.

Akkor azonban, amikor haz�nkban 3 milli�an �lnek a szeg�nys�gi k�sz�b�n, illetve alatta,  s a lakoss�g kb.ugyanannyi r�sze  verg�dik az �let majd minden mozzanat�t �rint� ad�pr�sben;   az EU  tags�g �ltal  bek�vetkez� gyarmati  k�r�lm�nyek , banki zsarol�sok  g�tl�stalans�g�-ban,  megfejelve a cionista vil�grend  c�ljait szolg�l� h�d�t� h�bor�kban val� r�szv�tel anyagi �ldozatv�llal�s�val, akkor

                        n�pellenes  b�n milli�rdokat k�lteni b�rmilyen jelleg� megeml�kez�sre is.

Nyilv�nval�, hogy  az  �llami,a k�z�leti megeml�kez�seknek k�lts�gvet�si vonzata  is van, azonban  azokat az adotts�gokhoz, a probl�m�t nem okoz� lehet�s�gekhez kellene igaz�tani.

De mi t�rt�nik jelen esetben ?

�vente:

- egy�bk�nt is, rendszeresen t�bb sz�z milli� forintot utalunk �t j�v�t�teli alapon a   

   k�l�nb�z� magyarorsz�gi  zsid� szervezeteknek,

            - sz�mtalan, mindenf�le kre�lt indokkal t�madj�k haz�nkat k�rt�r�t�si elj�r�sok r�v�n

            - a k�lts�gvet�sben zsid� �p�tm�nyek fel�j�t�s�t  is programozzuk �s

            - egyed�l�ll�an a vil�gban:

                                                     „ A Mazsihisz lesz�gezi: az eg�sz vil�gon Magyarorsz�g az   

               az �llam, amelyik hajland� volt a holokauszt  sor�n meggyilkoltak ut�n a hozz�tarto-  

               z�knak k�rp�tl�st fizetni” (Magyar Nemzet 2008 aug 25)

A megeml�kez�s t�telesen bejelentett k�lts�gel�ir�nyzata:

             - 5 milli�rd /5ezer milli�) egy �j holokauszt m�zeum kialak�t�s�ra a J�zsefv�rosi p�lyaudvar hely�re,

            -  1.5 milli�rd ( egyezer�tsz�z milli�)  p�ly�zhat� megeml�kez�sekre

            -  t�telesen  nem tervezett t�bb  ezer milli�rd forintot  fog kitenni a  k�l�nb�z� rendezv�nyek, �nneps�gek, fogad�sok , eml�k�l�sek , a megh�vott k�lf�ldi vend�gek utaz�si sz�llodai, stb. k�lts�gei, aj�nd�kok sora stb.

Ezen fentiekben, -a kell� ismeret hi�nya miatt csak �rint�legesen eml�tett-  k�lts�g felmer�l�-sek  is m�r megd�bben�st keltenek..

Az  a diszkrimin�ci�  azonban, ami a magyar  nemzet tagjait �rint� k�rp�tl�s  m�rt�ke �s zsid� �rint�ek k�z�tt t�rt�nt, m�r  „v�rl�z�t�an” el�t�lend�. A zsid� szem�lyek k�rp�tl�si �sszeg�t a korm�ny  2014 �vet �rint�en, majd 2015 �vben ism�t 50 %-os m�rt�kben emelte, ami a k�t �v viszonylat�ban 125 %-ot tesz ki.

7.A megeml�kez�s orsz�g- �s nemzetment� cselekv�st k�vetel�  �zenete

Ez az „�tpolitiz�lt  megeml�kez�s” (Magyar Nemzet  2014 �p.28-i kifejez�se) egy�rtelm�en felt�rja  haz�nk orsz�g �s nemzetveszt� ir�ny� val�s�gos helyzet�t,a megsz�ll�s �s a gyarma- tos�t�s anyagi, szellemi, politikai �s �nrendelkez�si  vonatkoz�sait.

Ezekb�l  �rten�nk kell.

A transzcendent�lis vil�gban h�v�k�nt,- haz�nk k�zponti sz�vcsakra  jelleg�re is utalva- Isten cselekv�sre �szt�nz� �zenet�t is l�tnunk kell ezekb�l a megeml�kez�st  k�vet�   megnyilv�-nul�sokkb�l, s  b�tor�t�  er�t kell  mer�thet�nk ahhoz a harchoz, amit  t�rt�nelm�nk sor�n  oly sokszor kellett megv�vnunk.

Az id� s�rget�, a feladat pedig nagy.A magyarok Isten�nek �s Nagyasszony�nak hitbeli t�mo-gat�s�ra is sz�ks�g lesz, mert egy  fanatikus,  a vil�guralmat vizion�l� er� haz�nkra ir�nyul� c�lkit�z�s�t  kell semleges�ten�nk.. 

Haz�nk h�rom ir�ny� t�mad�snak van kit�ve:

1.      Simon Perez �llameln�k bekebelez�si programja

2.      Az Eur�pai Uni� �lland� �s tot�lis jelleg�  politikai, gazdas�gi �s  k�z-

�letet befoly�sol� t�mad�sai.

Az EU ugyanis nem m�s mint a „Cionista vil�guralom politikai �s gazdas�gi diktat�r�j�nak eur�pai szerve”. Ennek bizonyt�kai:

Els� l�p�sk�nt az  EU alkotm�nytervezete helyett „Lisszaboni szerz�d�st” kellett  kre�lni, mert  abba m�r nem ker�lhetett be a kereszt�ny gy�ker� Eur�p�ra val� utal�s.

Az EU szervezeti fel�p�t�s�nek �s a d�nt�shoz� tiszts�gek vezet�inek  autokrata   jellege,

�n�ll� zsid� palament l�trehoz�sa az EU  parlamentje mell�:

„2012. febru�r 16-�n Br�sszelben, az Eur�pa Parlament �p�let�ben megalakult az Eur�pai Zsid� Parlament. �vekkel kor�bban, Simon Peresz a 120 f�s Kneszet mint�j�ra �lmodta meg az Eur�pai Zsid� Parlamentet (EJP) A 120 k�pvisel�i sz�k k�z�l 5 jutott Magyarorsz�g sz�m�ra. (Kurucz inf� 2014 m�jus 1).

Az EJP-be megv�lasztott magyarorsz�gi k�pvisel�k az al�bbiak lettek:
 

3.      Banyai L�szl�
- Bodn�r D�niel
- K�ves Slom�
- K�rti Csaba
- Olti Ferenc”

-3. Magyarorsz�gi  cionista �s zsid� szervezetek; k�lf�ldr�l p�nzelt p�rtok ,civil szervezetek �s szem�lyek  t�mad�sai.

Mor�lisan elgondoltat�, hogy  vajon mi�rt vannak orsz�gok,n�pcsoportok, vall�sok �s egy�-nek, akik hatalmukkal vissza�lve gyilkolnak, rabolnak, nyomorba d�ntenek  csak az�rt., hogy nekik  m�g t�bbj�k legyen. Ez egy k�z�ns�ges s�t�ni magatart�s, az emberi nem, a homo sapiens  megcs�fol�sa,  amely  azonban el�bb-ut�bb b�ntet�st von maga ut�n..

A t�rt�nelem  sz�mos p�ld�t statu�lt  m�r erre, mert az  er�szak er�szakot sz�l.”.

Ilyen er�szaknak tulajdon�that� a zsid�s�g fels�bbrend�s�g�t vizion�l� „kiv�lasztott n�p” szlogen  n�met v�ltozata, az „�bermensch” �gisze alatt v�grehajtott  zsid� n�pirt�s  is, amely egy isteni, (”t�rt�nelmi) b�ntet�s  is  lehetett, �s  figyelmeztet�s is a zsid�s�g, a  cinizmus sz�m�ra.? 

�rdemes lenne ezen elgondolkodni  Izrael vezet�inek.

Az „�tpolitiz�lt megeml�kez�sen” , annak nemzetveszt�  jellege miatt  nemzeti �rzelmeire ad� magyar �rtelemszer�en  nem vehet r�szt.

A  sz�mtalan holokauszt  - �s kiemelten az �vfordul�j�t  tart� zsid�-  holokauszt  �ldozataira val� megeml�kez�s  l�lekben , k�ls�s�gek n�lk�l, meghitten elv�gezhet�.

�n magam is ezt teszem, s f�jdalommal gondolok azokra, akiket serd�l� ifj�k�nt  kik�s�rtem az �llom�sra, s a t�bbiekkel egy�tt megk�nnyezve –an�lk�l hogy tudtuk volna mi v�r r�juk, csak mert szerett�k �ket- elintegett�nk. K�l�n�s meghitts�ggel gondolok a  ma is bar�ti kapcsolatot tart�  gyerekkori bar�tom �desapj�ra.

P�cs, 2014. m�jus 12.

Gr�f Endre

k�zgazd�sz

gy�m�ntdiplom�s

Irodalmik jegyz�k:

„F�lni csak…kinek is lehet” Bunyev�cz Zsuzssa

„A nemzetk�zi zsid�” Henri Ford

„A talmud magyarul” (Somerset publicatoins California 

„Cion b�lcsek jegyz�k�nyvei”   (Interseas Editions)

 „�sszeesk�v�s: A Nietzschei  birodalom”:

„Zsid� t�rt�nelem, zsid� vall�s” Israel Sahak

„A hlokaszt-ipar” ; Gondolatok a zsid� szenved�s t�k�s�t�s�r�l : Norman G.    

  Finkelstein

„Az izraeli politik�t megalapoz� m�toszok” : Roger Garaudy

„Zsid�k�rd�s magyarorsz�gi irodalma : vit�z Kolozsv�ry-Borcsa Mih�ly

„Harc a zsid� vesz�ly ellen” :Bosny�k Zolt�n

„Zsid� szuprem�cizmus, A zsid�k�rd�s amerikai szemmel” dr. David Duke

 „Bolsevizmus �s zsid�s�g” Jerman Fehst

„A zsid�k vil�guralmi t�rekv�sei” Kmosk� Mih�ly

„Vil�guralmi t�boly” dr. Plenter J�nos

„Hothy Mikl�s:Eml�kirataim

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s